„Amit a KRESZ előír, azt be kell tartani, vagyis mindig a látási és útviszonyoknak megfelelően válasszunk sebességet. Nem állítom, hogy ezzel elkerülhető egy ilyen baleset, de a károkat jelentősen csökkentheti. A porátfúvás ismétlődő jelenség Magyarországon, ráadásul nemcsak ott, ahol mezőgazdasági szántóterület keresztezi a főútvonalat vagy rögtön mellette található, hanem máshol is gyakran előfordul. Az egyik videón egyértelműen látszik, hogy a kamion sofőrje nem fékez, nem lassít, pedig a látási viszonyok gyakorlatilag a nullára csökkentek” – mondta a Világgazdaságnak Gátfalvi Csaba, a Magyar Autóklub műszaki igazgatója a szombati M1-es úti tömegkarambol kapcsán, amelyben öt kamion és 37 személyautó ütközött össze.
Közülük 19 kiégett, egy személy elhunyt, 39 ember megsérült. A szakember szerint az sem mindegy, mivel közlekedünk ilyen esetben, a megfelelő sebességválasztás ugyanis attól függ, hogy személygépkocsit, furgont vagy teherautót vezetünk. Minél nagyobb a jármű oldalfelülete, annál nagyobb a kitettsége, hogy elsodorja, átsodorja, megbillenti egy nagy erejű széllökés.
Miközben a gyalogosok védtelenek az autópályán, azt muszáj megemlíteni, hogy semmiképpen se forduljunk meg, ne menjünk szembe a forgalommal a kocsinkkal, mert ez tilos!
– emelte ki a műszaki igazgató, majd hozzátette, sokan még mindig rutinból vezetnek, és nem készülnek fel a legrosszabbra, a váratlan megállásokra.
Mikor lesz vizsgálati eredmény?
Rusznák András igazságügyi és gépjármű-közlekedés szakértő lapunknak azzal kezdte, hogy ember legyen a talpán, aki ebből valami olyat kihoz, amelyben nincs valószínűségi változó. Majd a vizsgálati metódusra vonatkozóan elmondta, a rendőrség által kirendelt igazságügyi szakértőnek már csak azért sincs könnyű dolga, mert a rengeteg videóanyagon – térfigyelő és fedélzeti kamerák, mobiltelefonos felvételek – kívül a balesetben részt vevő autók paramétereit is figyelembe kell vennie.
„Az elemzés során képkockáról képkocára haladnak, ami 42 járműnél sziszifuszi munka. Ha voltak is féknyomok, azok a tűzben és a mentésben megsemmisültek, és az sem állapítható meg egyértelműen, hogy mi történt pontosan, amikor a porfelhőben eltűntek a járművek”
– hangsúlyozta Rusznák, aki arra számít, hogy egyértelmű felelőst műszaki, szakértői eszközökkel nem fognak tudni megállapítani, a vizsgálat pedig akár hat hónapig, egy évig is elhúzódhat.
Elkerülhető lett volna-e a baleset?
Rusznák András úgy véli, hasonló körülmények között a jövőben a rendőrség kétszer is megfontolhatja az útlezárás lehetőségét, bár az M1-es esetében nem olyan egyszerű ilyen döntéseket meghozni. A 171 kilométer hosszú autópályának ugyanis óriási szerepe van a nemzetgazdaságban, naponta átlagosan 36 ezer jármű használja (óránként átlagosan 1500), de tavaly ez a szám többször meghaladta a napi hetvenezret is. A kiesése nemcsak pénzben mérhető, de hatalmas dugókat is okozna.
Hogy elkerülhető lett volna-e a baleset?
„Egyrészt igen, mert a porfelhőhöz közelítve addig a kritikus pontig kellett volna folyamatosan csökkenteni a sebességet, ameddig a belátható útszakaszon – a többiekkel együtt – biztonságosan meg lehet állni, másrészt viszont nem, mivel az emberi tényezők kiszámíthatatlanok: hiába lassított és kapcsolta be a ködlámpáját, illetve a vészvillogóját valaki, ha egy másik nem számított erre” – hívta fel rá a figyelmet az igazságügyi szakértő, aki szerint nem ez lesz az utolsó ilyen tragédia a magyar történelemben. – Nem ciki az autópályán a megengedett sebesség alatt menni! Mindig annyival kell vezetni, amennyivel az adott útviszonyok megengedik. Akár meg is lehet állni forgalmi okok miatt, ne törődjünk mások véleményével. Ennek az esetnek az az alapvető üzenete, hogy igenis le kell lassítani! – közölte Rusznák.
Borítókép: A tömegbaleset helyszíne (Forrás: BRFK)
