Az amerikai repülőgépgyártó cég, a Boom Supersonic visszahozhatja a hangsebességen túli repülést a polgári légi közlekedésbe. A cég nemrég hozta nyilvánosságra hosszabb ideje készülő repülőgépe terveinek számítógépes szimulációját. Az Overture a közlemény szerint a világ „leggyorsabb repülőgépe” lesz, igaz, nem fogja elérni a Concorde sebességét. A cégtulajdonos, Blake Scholl szerint az Overture meghozhatja azt az előrelépést a repüléstörténetben, amelyre a Concorde leállítása óta vár az iparág. Az építkezés megkezdéséről még nincs hír, de a tesztrepülő, az XB–1 már sikeresen túl van a repülés előtt kötelező tesztek nyolcvan százalékán.
Az új gép fejlesztésében a NASA és az amerikai hadsereg egyik legnagyobb beszállítója, a Northrop Grumman is bízik, a két vállalat nemrég lépett stratégiai együttműködésre, hogy az Overture képes legyen katonai vagy kormányzati célokat is ellátni.
A tervek szerint a vékony repülőgéptest négy hajtóművel üzemel majd, a dizájn és a kevés utas jóval alacsonyabb mértékű üzemanyag-használatot tesz majd lehetővé, mint ami a Concorde, illetve az Overture korábbi verziói esetén szükséges volt. A repülőgép szárazföld felett közel hangsebességgel, tenger felett pedig 1,7 machhal repül majd. Ez a London–New York-távolságot három és fél órára, a Párizs–Montrealt alig három órára csökkenti a jelenlegi több mint hétórás menetidő helyett. A leggyorsabb polgári repülés rekordját a Concorde 1996-os New Yorkból Londonba tartó járata tartja, amely két óra 52 perc 59 másodperc alatt tette meg az 5570 kilométeres utat. Igaz, a Concorde gyorsabb volt, a gép átlagos utazósebessége 2,04 mach körül mozgott. A kivételes sebesség nagy terhet rótt a repülőgépvázra, így a dőléskor és forduláskor ható erők apróbb csavarodásokat, szerkezeti torzulást okoztak. Szakértők szerint a légi katasztrófák, illetve az anyagi nehézségek mellett ezek a problémák vezettek a Concorde 2003-as leállításához.
Az Overture sirályhoz hasonló szárnykialakítása biztosítja a stabilitást és a biztonságot az elvárt sebesség mellett. Amikor megépül a gép, „alapvetően fog megváltozni a távolságról való gondolkodásmódunk” – állítja Scholl.
A gyors közlekedés egyre fontosabb a gazdasági szereplők számára, ám azt vitatják, hogy ezt hogyan érdemes megvalósítani. A környezetvédők többnyire a nagy sebességű vonatok mellett érvelnek, ám például a TGV árai nem feltétlenül érik meg a fapadosokkal összehasonlítva, illetve a vonatok sebessége sem azonos a repülőkével. A kínai Maglev vonat lehet a repülés alternatívája, ami a nagy sebességű vonatok fejlődését mutatja. Ez a leggyorsabb vonat a világon, 620 kilométer/órás sebességre képes, amely közel a duplája a nagy sebességű vonatoknál megszokott 350 kilométer/órának. Ez már versenyképes a repülők nyolcszáz kilométer/órás közlekedésével, ráadásul ezek a vonatok csendesebbek, megbízhatóbbak és nagyobb utaskapacitással rendelkeznek. Ehhez képest jelentene további ugrást a szuperszonikus repülés, amely azonban az ellenzők szerint környezeti kockázatokat rejt. Erre válaszul létezik már Elon Musk árammal működő repülőterve, ám mivel a technológiai fejlesztés egyelőre az elektronikus autókra koncentrál, így még Musk szerint is távolabbi jövő a repülés ezen fázisa.
Borítókép: Az Overture repülőgép (Fotó: boomsupersonic.com)
