Egy 1743. évi fajszi határperben olvashatjuk, hogy egy tanú két vendéget fogadott gunyhójába, majd „egy-egy ital borral kínálta eőket, kik ittak is egy keveset eczer eczer a vörösgyurkábul”. Mi lehetett ez a bizonyos „vörösgyurka”, és hogyan alakult ki ez a mára elhomályosult elnevezés?
Már a szövegkörnyezetből is kitűnik, hogy valamiféle borivásra alkalmas edényt sejthetünk a vörösgyurka ~vörösgyurkó ~veresgyurkó kifejezés mögött. Egy 1723-as szövegben ezt olvashatjuk: „útazók lévén, talán jót hörpentettek a veres-gyurkó-ból”. Baróti Szabó Dávid 1792-ben ’csutora’ jelentéssel magyarázza, egy 1808-as szótárban kulacs, fapalack értelmezést találunk. 1666-ból maradt fenn egy nagyszombati polgár panaszlevele, amelyben lőcsei utazása közben ellopott holmiját, közte értékes „veorreős Geőrgy”-ét siratja. E szerint az efféle ivóedényekből gazdagon díszített, drága darabok is létezhettek. Erre utal az is, hogy egy kuruc kori leltár így fogalmaz: „két ezüst vöres györgy, az egyik tokban, másik tok nélkül”.
A XVIII. századi Részeges asszony dala is utal erre a borivóknak kedves tárgyra:
Sógorom a Lurkó, / A nagy veres Gyurkó, / Dínom, dánom, / Tölts, bizony nem bánom!
Gyöngyösi István 1670 körül lejegyzett, Bacchust jellemző versében pedig ez található: „Oldalán vörös György puska palaczkjának, / Egy darab velős koncz jó Puska kulcsának” – vagyis a bor és mámor léha istene még puskaportartóként is boroskancsót viselt. Egy régi szólásgyűjteményben ezt olvashatjuk: „a vörös gyurkó ütött le téged az inadról” – tehát ’a vörösbor emésztette meg a te erődet’.
Fukar, derbi, röntgen
1900 körül, az induló Magyar Nyelv folyóirat hasábjain több korabeli kiváló nyelvész is foglalkozott ezzel a kifejezéssel. Nem kétséges, hogy a vörösgyurka (és változatai) tulajdonnévből, köznevesüléssel jöttek létre – vagyis a konkrét tulajdonnevet egy tárgy vagy fogalom megnevezésére kezdték el használni a beszélők. Efféle nyelvi folyamatok más nyelvekben is gyakran lejátszódnak, sok esetben a magyarba már a köznevesült alak került be, például a fukar, derbi, röntgen szavak a Fugger, Derby, Röntgen családnevekből. De említhetjük demizson szavunkat is, amely a franciában keletkezett a „dame Jeanne” (Johanna asszony) formulából.
A magyar nyelvben számos kifejezés alakult keresztnevekből: pali (Pál), pete (Péter), geci (Gergely), jankó ’faragószék’ (János).
Egyes fogalomkörökben, analógiás úton különösen gazdag szócsalád jött létre: a katicabogár megjelölésére bödekata, ilonabogár, jánosbogár, katalinbogár formákat is ismerünk a tájnyelvekből. Ehhez hasonló a kancsó fogalma is, amelynek népi nevei miska, mihók, antalkó, böske, dorkó, jancsikulacs, lukács, illetve a vörösgyörgy, vörösgyurkó, vörösjankó voltak.
