Vörös György, az iszákos
Mi lehetett a vörösgyurkó elnevezés szemléleti alapja? Bár felmerült, de nem valószínű, hogy egy konkrét, Vörös György nevű iszákos ember. Inkább sajátos formájuk, férfitestre hasonlító alakjuk után kapták a nevüket az efféle edények. Erre utal egy 1698-as feljegyzés, amely ördögöt mintázó poharakról szól: „a kik sok formájú pohárokat tsináltatnak, mint ördög formára, kivel megmutattyák magukat ördög szolgáinak lenni”. És miért György? Indokolhatja ezt, amint Bálint Sándor rámutatott, hogy az ilyen edényekre szentek (Szent János, Szent Mihály, Szent György) ábrázolásait festették. A köznevesült személynevek között mindenesetre épp a korszak leggyakoribb keresztneveit (János, Mihály, György, Katalin) találjuk. A „vörös” jelző pedig a mázatlan fazekak vörös színére utalhat.
Bár a különös boroskancsók eltűnésével a vörösgyurkó kifejezés visszaszorult, más módon mégis továbbélt: még nemrégiben is előfordult ’részeg’ jelentésben a diáknyelvben, illetve némileg módosult formában a szlovák és a horvát nyelvbe is átkerült.
Borítókép: Gonzalo Azumendi
