Európa kulturális fővárosa lesz Szkopje 2028-ban

Szeptember végén született meg az uniós döntés, hogy 2028-ban Szkopje lesz Európa kulturális fővárosa. Észak-Macedónia kitörő örömmel fogadta a döntést. Vajon legjobb arcát mutatja majd a sokakat megosztó város?

SKOPJE, NORTH MACEDONIA - JUNE 15: A view of a square near the Vardar River, which has connected the two sides of the city for centuries, in Skopje, North Macedonia on June 15, 2023. The Sultan Murad Mosque overlooking the city from the hill, the first clock tower of the Ottoman Empire, which is about 40 meters tall, and the Turkish Bazaar, which resembles an Anatolian city, are among the most visited places in Skopje. Sculptures built in the post-Ottoman period also attract the attention of tourists. Arif Hudaverdi Yaman / Anadolu Agency (Photo by Arif Hudaverdi Yaman / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: Anadolu Agency via AFP

Kettősségek városa

A félmillió lakosú várost többségében macedónok lakják, de jelentős a muzulmán vallású albán közösség is. Szkopje tehát sok szempontból a kettősségek városa: kelet és nyugat, régi és új, nyomor és luxus találkozása, amely az odalátogatókat is megosztja. Vagy szeretik, vagy utálják. A modern új városrészből a XV. századi íves Kőhíd a város szimbólumaként vezet át az óvárosba vagy a bazárnegyedbe. A macskaköves, szűk kis utcák a török időket idézve csábítanak színes kirakatokkal, füst- és hagymaszagú csevapsütödékkel és cukorszirupban tocsogó édességekkel. A luxusékszerboltok és ruhaszabászatok mellett nem tud elbújni a szegénység, a piszkos piac, ahol kartonpapír hirdeti, hol a mobilszerviz. A koldusok többsége gyerek, némelyikük négy-öt évesnél sincs több. A gazdaság és a szegénység mellett a modern és a hagyományos is találkozik: a dzsámik minaretjei kecsesen törnek az égig, naponta ötször tölti be a szűk utcákat az imám imára szólító hangja. A városban a kereszténység is nagyon élő: Szkopje szülötte az albán családból származó Teréz anya, vagyis Kalkuttai Szent Teréz. A tiszteletére emelt emlékház 2009-ben nyílt meg egykori kereszteltelésének helyén. A múzeumot 2019-ben Ferenc pápa meglátogatta.

A városon kívül is tetten érhető a keresztény–muzulmán kettősség. A Vodno-hegy legmagasabb pontján felállított, 76 méter magas millenniumi kereszt az állam, az ortodox egyház és magánszemélyek adományaiból épült, gigantikus méretei egyértelmű üzenetet küldenek a környék muzulmán közösségeinek.

Szkopje konyhája kiváló. Az új központ elegáns éttermei nemzetközi gourmet fogásokat kínálnak, ám az igazi helyi ízek az óvárosban kóstolhatók. A csevap, plyeszkavica, kolbász mellé agyagtálban sült babfőzelék, csípős sült paprika és lepény érkezik, mellé helyi sör vagy bor. Mindez fejenként 10-15 euróból kihozható, ami Nyugat-Európával összehasonlítva kedvezőnek számít. Az édesszájúaknak az albán fagylalt és baklava ajánlott. Utóbbi számtalan változatban érhető el, alapreceptként rétestésztába tekert vagy rétegezett diós töltelék, jó adag cukorsziruppal. Szintén különleges a trilecse nevű tejjel átitatott piskóta, lágy karamellsziruppal a tetején.

Az esemény weboldala is valószínűleg komoly figyelmet fog szentelni a gasztronómiának, ám egyelőre gyér a programkínálat. A látogatókat ugyanakkor már a bemutatkozás igyekszik meggyőzni, miszerint Szkopje a szolidaritás és a barátság városa, amelyben különböző kultúrák és hagyományok élnek együtt, mert hisz abban, hogy a kultúra a viszály felett áll.

Borítókép: Szkopje (Forrás: AFP)