Budapesten lassan nincs több tér közösségi kertek létrehozására

Egy ősi kínai mondás szerint ha boldog akarsz lenni egy életen át, kertészkedj. Ez különösen igaz a közösségben végzett munkára. Nemcsak a testmozgás miatt hasznos, hiszen az ásás, a gereblyézés, a hajlongás a gyomláláskor jót tesz az izmoknak, hanem jótékony hatása van az együtt töltött időnek és a beszélgetéseknek is. Budapesten lassan nincs több szabad tér közösségi kertek létrehozására.

A közösségi kert az elmagányosodás ellen is jótékony hatású. Fotó: Kurucz Árpád

Kispest önkormányzata volt az első, ahol egy évig tartó előkészítő munka után elkezdett működni az Első Kis-Pesti Kert, amely most a tizenharmadik szezonját éli. A siker igazolta a kezdeményezést: az első két évben sorra érkeztek a tévések, rádiósok, külföldi delegációk. Azóta az önkormányzatok jelentős része hasznosnak tartja a beruházást, egyre több kertet alapítottak az elmúlt években. Budapesten legalább negyven kert épült már, az önkormányzatok sokszor helyi kivitelezőket bíznak meg. Érdekük közösségi kertet kialakítani, mert relatíve alacsony költséggel komoly fejlesztőhatásuk van a környék társasági életére. A gond az, hogy Budapesten lassan elfogynak a szabad területek, szinte már csak lakótelepi környezetben lehet találni. A vidéki nagyvárosokban is sorra építik a kerteket a helyi lokálpatrióták. Ez a hozzáállás külföldön is megszokott, bár New Yorkban a város illetékes szerve laza hálózatban fogja össze a közösségi kerteket, komposzttal és magokkal támogatva a kezdeményezéseket. 

Az elmagányosodás rettenetes Magyarországon. A kertekben két fő csoporttal találkozunk. Az egyik a nyugdíjas bácsik és nénik, a másik a kisbabás családoké. Itt egymásra találnak, közös témájuk a termés, a kártevők, az eső, a nap és a kerti partik rendezése. Egy néni mondta nemrég, hogy az elmúlt három hónapban többet beszélgetett, mint az elmúlt három évben összesen. A közösségi kert erről szól. Szomszédsági közösségeket hozunk létre, a kert körül toborzunk, ahol a lakásából is rálát a területre a tag. Ha mozgolódást lát, ő is lemegy, és már nincs egyedül

– mutat rá Rosta Gábor.

Sok alakuló kertnél azonban hiányzik a tudatos közösségfejlesztő munka véleménye szerint,  mert a magyar különösen individualista társadalom. Rosta Gábor a kertalapításnál tartja a kapcsolatot az önkormányzattal, foglalkozik a jogi kérdésekkel, a tervezéssel és a kivitelezéssel. Egy évig dolgozik kertvezetőként, gyűléseket és növényorvos által tartott oktatást szervez, ahol nemcsak ültetőnap van, de kertibútor-építés is. A teljes szezon alatt eljut a közösség az önálló működésig. Az utóbbi évek élelmiszer-drágulása miatt a közösségi kertekben termelt növények is számítanak a háztartásokban. Rosta Gábor egy cikkben olvasta, hogy 

Magyarországon a rendszerváltás idején meglévő háztáji kertek 96 százaléka mára eltűnt, miközben a zöldségek ára évente nő. Az áruházakban vásárolható zöldségek egy része több ezer kilométert utazik, amíg ideér, beltartalmuk, ízük siralmas. Ha viszont valaki belekóstol egy kertben érlelt paradicsomba, azonnal rádöbben a különbségre. Nem véletlen, hogy minden kertnél húsz-harminc fős a várakozási lista, míg a fluktuáció nagyon alacsony. A közösségromboló magatartás kizárást von maga után.

Hasonló rendszerben működik a Leányka utcai lakótelep mellett található kert is Budafokon, amely tavaly ünnepelte 10. évfordulóját. 2013-ban hozták létre a kerületi önkormányzat kezdeményezésére, a kezdetektől Stokker Kálmánné Zsuzsa nyugdíjas pedagógus a kert vezetője. Eredetileg nagy játszótér volt a területen, ennek egy részét kerítették le a kert létrehozására. Közvetlenül a Hosszúréti- patak mellett található, ami meg is határozza a jellegét.  

Célunk közelebb hozni a természethez a környékbeli, alapvetően panellakásokban lakó embereket, miközben a helyi élővilágot is megőrizzük. Környezettudatos kertművelést, biogazdálkodást folytatunk, természetes növényvédelemmel. Különös tekintettel vagyunk a beporzók védelmére, így ütemeztük a fűnyírást, rovarhoteleket hoztunk létre

 – sorolja Stokker Kálmánné.

A kert ezerkétszáz négyzetméter alapterületű, több mint kétszázötven fajta növény található benne hat négyzetméteres parcellákon. A kerttagok saját ízlésüknek megfelelő zöldségféléket, virágokat termeszthetnek ágyásaikban, és van két közös fűszerkertjük is. A fennmaradó területen gyümölcsfákat és bogyós bokrokat ültettek, termésüket a kerttársak fogyaszthatják el. A közösséget erősíti a kerti sütögető is, ahol családi, illetve baráti összejöveteleket tartanak. Havi nyolcszáz forint a részvételi díj, amelyet a vízszámlára, a szerszámok fenntartására és cseréjére, a marhatrágyára, illetve az egyéb költségekre kell fordítani. A nagyobb beruházások önkormányzati segítséggel történnek. A hasonló kertek legnagyobb értéke Stokker Kálmánné szerint, hogy a résztvevők egymást segítik, megismerik a közösen végzett munka örömét és a természet adta lehetőségeket. Mindebben a gyerekek is részt tudnak venni, sőt a környékbeli oktatási intézmények is rendszeres látogatók.