Az elmúlt időszakban, különösen a koronavírus-járvány alatt és azt követően, az emberek egyre több időt töltenek a közösségimédia-felületek használatával, böngészésével, és a személyek, csoportok közti kommunikáció is egyre inkább ezekre a platformokra tolódik át. Éppen ezért az elmúlt években iszonyatos mennyiségű információ kezdett áramlani az emberek felé.
A koronavírus és a lezárások időszakában a közösségi médiának kiemelt szerep jutott a kapcsolattartásban, és sokaknak egy fogódzkodót jelentett az elmagányosodás ellen. Tehát azt gondolom, hogy a koronavírus idején biztos, hogy támogatást jelenthetett vagy egy mankót a mindennapi életben
– emelte ki Makkos Zoltán, majd hozzátette, országos szakfelügyelő főorvosként a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK) közösen korábban egy olyan projektet vittek véghez, aminek az eredményeként az NNGYK honlapján számos kiadványt és információt tettek közzé közérthető nyelven a stressz, a krízis, a mentális zavarok témájában, amelyek szorosan kapcsolódhatnak a közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatásához is.
A közösségi médiának van egy negatív hatása, ugyanis számos, influenszerként tevékenykedő személy a saját problémáját is megosztja a nézőivel. Ezek a személyek a problémáikra különböző megoldásokat is mondanak, azonban ezek jó része nem segíti a gyógyulást, sok esetben inkább hátráltatja azt – emelte ki a pszichiáter, akinek tapasztalatai szerint leggyakrabban a különböző szerhasználatokkal kapcsolatos hamis információk terjednek el a közösségi médiában. Ugyanakkor a magyar lakosság körében egyre jellemzőbb a közösségi médiától való függőség kialakulása, ami azt jelenti, hogy az adott személyek a feladataik elvégzése helyett a különböző applikációk használatát favorizálják.
Sokféle függőség van, ezek közé tartozik a közösségi média is. Ezekkel az addikciókkal az a fő probléma, hogy megváltoznak a prioritási sorrendek, vagyis jelen esetben a közösségi média elvonja a fontos dolgoktól a figyelmet
– tette hozzá Makkos Zoltán, akinek tapasztalatai szerint az ilyen problémákra leginkább a fiatalokat étintik, azon belül is a tinédzser korosztályt.
Már sokkal korábban, jóval tízéves kor alatt eljut a gyerekekhez a közösségi média, és náluk is jelentkezik a figyelemelvonás problémája, ugyanakkor ez leginkább a tinédzsereknél csúcsosodik ki, rájuk van a legnagyobb hatással. A korosztály függőségre való hajlandóságát nagyon jól mutatja egy jó pár évvel ezelőtti nemzetközi felmérés, amely szerint a gimnazista korú fiúk és lányok, 25-30 százaléka már próbált életében valamilyen illegális szert
– emelte ki a pszichiáter, majd elmondta, többek között a közösségi média hatására láthatóvá vált mint népegészségügyi probléma világszerte a depresszió, illetve egyre gyakoribbá válik a szorongás és a szerhasználattal kapcsolatos zavarok is.
Ha valaki ilyen problémákat tapasztal saját magán, és a közösségi médián keresztül érkező információ nagyon sok lesz, akkor az a legegyszerűbb, ha az adott felületeket elhagyja. Persze ez sokszor nem ilyen egyszerű, a legtöbben már csak akkor jönnek rá, hogy baj van, ha komoly a probléma
– jelentette ki Makkos Zoltán, aki szerint az arra fogékony közösségimédia-használók egészségét komolyan befolyásolja az olyan influencerek térnyerése, akiknek mentális problémájuk van, és máshonnan még nem kaptak segítséget ennek orvoslására.
Az, hogy az ilyen mértékű káros tartalmak miként hatnak az emberre, az egyértelműen attól függ, mennyire fogékony erre. A probléma az, hogy számos esetben annak, aki erre fogékony, valószínűleg mentális problémája is van. Ezeken a felületeken pedig nagyon sok olyan tartalom van, amelyben azt állítják, hogy nem kell szakemberhez fordulni, segítség hiányában pedig tovább romolhat a mentális egészségük
– tette hozzá a főorvos. Makkos Zoltán elmondása szerint ez a jelenség sokszor akadályozza a megbélyegzés elleni küzdelmet. A mentális betegségek esetében ez különösen nagy problémát jelent, ugyanis több szervezet, a kliensek, az érintettek és a mentális szakemberek évtizedek óta küzdenek a negatív társadalmi berögződések ellen a lelki problémák, zavarok területén.
A médiában megjelenő, az előzőekben említett személyek működése által közvetített információk rendkívül negatívan befolyásolják minden próbálkozásunkat. Utalnék a klasszikus meghatározásra, miszerint nagy az írástudók felelőssége. Vagyis nem mindegy, hogy a médiában megjelenő ember mit mond. Banálisnak tűnik, de a szónak óriási ereje van
– emelte ki a pszichiáter, aki a lapunk kérdésére válaszolva, miszerint ezeket a tartalmakat kellene-e moderálni, az felelte, véleménye szerint egy társadalmi megállapodáson, megegyezésen múlik, mit miként moderálunk.
Küzdelem a stigma ellen
A társadalom szerepe fontos abban, hogy miként szabályozzuk a mentális egészséggel kapcsolatos információk áramlását. Nagyon sok mindent szabályozunk, az lenne a legjobb, ha a lelki egészséggel való törődés már normává, íratlan szabállyá válna. Az lenne az igazi, ha minden íratlan szabály, amiben szocializálódtunk, alapvetéssé válna, és nem igényelne szabályozást. A világhálón és a közösségimédia-felületeken zajlik moderálás. Közmegegyezés szerint a különböző szélsőséges (rasszista és egyéb) tartalmak moderálása mostanra már egyértelművé vált, azonban ez nincs így a mentális problémákat hamisan vagy rosszul ábrázoló posztok esetében. A legjobb az lenne, ha mindenkinek olyan stabil lelki egészsége lenne, hogy ezeket az információkat saját maga ki tudja szűrni. De ez jelenleg csak vágyálomnak tűnik – zárta a beszélgetést a pszichiáter.
