Károlyi önként mondott le az ezeréves határokról

Csernoch János ötvenéves papi szolgálatát ünnepli az ország. A hercegprímás az egyház és az állam közötti harmóniáról beszél, a fővárosnak pedig a hazafiság és a vallásosság melletti kitartást ajánlja. Sir Frederick Maurice angol vezérkari tábornok szerint ha Károlyi Mihály a fegyverszüneti tárgyalásokkal megbízott olasz Armando Diaz tábornokkal állapodik meg, egészen másként alakultak volna az országhatárok. A házszabály-revíziós bizottság javasolja a beszédidő észszerű korlátozását, amit Apponyi Albert és mások elleneznek.

A Magyarok Nagyasszonya templom az azonos nevű téren a józsefvárosi tisztviselőtelepen                                                                Forrás: Élménytérkép.hu

Az ünnepségek záróakkordja a józsefvárosi Rezső téri fogadalmi templom alapkőletétele, amelyen Horthy Miklós kormányzó és a kormány több tagja is megjelenik. Izabella főhercegnő felkérésére a bíboros megáldja és megszenteli az alapkövet, majd a kormányzó három kalapácsütést mér rá.
A közelmúlt eseményeit más megvilágításba helyező fejleményekről ad hírt Károlyi Mihály, az 1918 őszén hatalomra került puccsista miniszterelnök, majd köztársasági elnök pere kapcsán a 8 Órai Ujság november 23-án. Azt írják: „Károlyi Mihály vagyonelkobzási perének tárgyalásán Nagy Vince, a forradalmi belügyminiszter, Károlyi védőjének tisztében háromnapos beszédben fejtegette politikai eszményképének ártatlanságát.” Annak bizonyítására, hogy nem hazaáruló, „a belgrádi fegyverszüneti tárgyalások kényszerűnek beállított körülményeit sorakoztatta fel és perdöntő érvként jelölte meg azt, hogy a Franchet d’Esperay-vel folytatott tárgyalásokat nem lehetett kikerülni. Nagy Vince okfejtése szerint tehát nem lehet Károlyit okolni a hadsereg szétzüllesztéséért, a Franchet d’Esperay-féle fegyverszüneti határokért, melyeket azután a trianoni béke, fájdalom, tényleges országhatárokként szentesített, mert mindez nem Károlyi iniciatívájára, hanem a dolgok természetes rendjének kényszeréből fakadt.” 

Armando Diaz tábornok                                                             Forrás: Wikipédia 

Ezt követően viszont „váratlanul jelentkezik egy koronatanú, aki egy harmincsoros nyilatkozatban halomra dönti mindazt, amit Nagy Vince három nap alatt összehordott”. Az angol vezérkar hadműveleti osztályának világháború alatti vezetője, Sir Frederick Maurice tábornok „kijelenti, hogy a szövetséges és társult hatalmak egyedül Diaz tábornokot bízták meg a fegyverszüneti tárgyalásokkal és a szerződés aláírásával, és nincs tudomása róla, hogy Franchet d’Esperay-t felhatalmazták volna Magyarországra vonatkozó új fegyverszüneti tárgyalás kezdésével”. 

A brit tábornok leszögezi: kétségtelen, hogy a Diaz-féle fegyverszünet egészen másképp szabta volna meg a határokat, mint az a fait accompli, amit a d’Esperay-féle tárgyalás eredménye jelent.

Sir Frederick Barton Maurice tábornok            Forrás: livesofthefirstworldwar.iwm.org.uk

A házszabály-revízió kidolgozására kiküldött bizottság javaslatot terjeszt elő a beszédidő korlátozására, vagyis az obstrukció letörésé­re.

A Budapesti Hírlap november 21-én úgy ír: „Őrffy Imre előadó módosított javaslata szerint a vitát nyolc napig a beszédidő korlátozása nélkül lehet folytatni. Nyolc nap után harminc jelen lévő képviselő írásban kérheti a vita lezárását – de csak abban az esetben, ha a kérést megelőzően már négy nyolcórás ülés volt. […] Ha a Ház az indítványt elfogadta, úgy már az elfogadás napján s az azt követő két ülésnapon a tanácskozási idő legalább nyolc órán át kell hogy tartson, és az egyes szónokok egy óránál hosszabb ideig nem beszélhetnek. A harmadik nap végén az elnök köteles lezárni a vitát.” Érdekes módon azonban sok politikusnak nem tetszik a vita mederben tartása. „Apponyi Albert gróf amellett érvelt, hogy a vitatkozás lehetőségét a legteljesebb mértékben meg kell adni.” Rassay Károly beterjesztett egy konkrét indítványt is arról, hogy időbeli korlátozás nélkül lehet beszélni, amíg a 96, tárgyalásra szánt óra le nem telik.
Az Est november 18-án közli: „A hivatalos lap tegnap közölte Scitovszky Tibornak külügyminiszterré, Mayer Jánosnak földművelésügyi és Bud Jánosnak pénzügyminiszterré történt kinevezését. Ugyanekkor a kormányzó báró Korányi Frigyest fölmentette pénzügyminiszteri állása alól, és neki az I. osztályú polgári érdemrendet adományozta.” Mayer János már el is foglalta a hivatalát.