Beoltatlan világ

Egy évvel a vírus elterjedése után az emberiség döntő része rájött arra, hogy az egyetlen megoldás az oltás.

2021. 02. 24. 10:07
Protest in Austria against Covid-19 measures
Járványkezeléssel elégedetlenek vonulása Bécsben február 13-án Fotó: Getty Images
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy évvel a vírus elterjedése után az emberiség döntő része rájött arra, hogy az egyetlen megoldás az oltás. A legdrágább vakcina is sokkal olcsóbb, mint az oltás hiánya. Csak Magyarországnak a járvány napi 10-15 milliárd forint veszteséget okoz.

A járványnak már eddig is számos tanulsága van. Rengeteg a dezinformáció, és látványosan szembekerült egymással a gazdasági és az egészségügyi érdek. A koronavírus mutációi, a brazil, az angol és a dél-afrikai, végigsöpörtek a világon. Magyarországon most, februárban a mutációk aránya viszonylag alacsony: két-három százalék körül van. Elkezdődött a versenyfutás az oltóanyagokért, és ez legalább olyan éles, mint a szembenállás volt a hidegháború korában. Nincs barát, csak érdek létezik. Az Európai Unió lemaradt a megrendelések területén, és adminisztratív eszközökkel, beleértve a vakcinagyárak elfoglalását is, próbálja hátrányát behozni. Csak 2020. november 11-én kötött szerződést a Pfizer céggel. Minden nagy cégnek, országnak megvan a maga „minta”-országa. A kínaiaknak Szerbia, a Pfizernek Izrael, az oroszok most keresnek egy alkalmas országot Közép-Európában. A Pfizer nem teljesítette az uniónak a vállalt szállítási mennyiségeket, helyette Nagy-Britanniának és Izraelnek adott el. Az EU erre válaszul nyilvánosságra hozta a két fél közötti 41 oldalas megállapodást.

A válság kapcsán többek között szembekerült egymással az USA és Kína, valamint az USA és az Egészségügyi Világszervezet is. Senki nem hitte volna, de legalább ebben a kérdésben az EU képes volt az egységes fellépésre. A 2008-as válságban gazdaságilag a Nyugat esett vissza. Most mindenki. Egy ország sem omlott össze, de néhány ország, főleg ahol polgárháború dúl, jelentős teret veszített. Ilyen többek között Líbia, Jemen és Szíria is. Érdekes módon ezek az országok a kialakult válságért az USA-t és Kínát hibáztatták.

A Közel- és Közép-Keleten visszaesett a kőolaj és a földgáz kitermelése. Sok, főleg alacsonyabb végzettségű vendégmunkást elbocsátottak. Ezek 67 százaléka volt ázsiai, így drasztikusan csökkentek a hazautalások is. Öt évig a világon a leggyorsabban Szaúd-Arábia fegyverkezett. 2020-ban 8,2 százalékkal csökkentek az ország katonai kiadásai. Törvényt fogadtak el, hogy a jövőben a beszerzések legalább fele hazai üzemekből kerüljön ki.

Az USA-ban az új vezetés lényegi kül- és biztonságpolitikai módosításokat hajtott végre. Ez igaz az új atlanti politikára, a közel- és közép-keleti politikára is. A fő veszélyt Peking és Moszkva felől látja a demokrata vezetés. Ugyanakkor megkötötték a most lejáró START-szerződés meghosszabbítását, és kihagyták belőle Kínát, amely e kérdésben nem volt hajlandó az együttműködésre. A megállapodás szerint mindkét fél 1550 darab robbanóeszközzel rendelkezhet. Ehhez járul a 800 darab hordozóeszköz. Évi maximum 18 helyszíni ellenőrzés lehetséges, és ez egészül ki a műholdas megfigyelésekkel.

Egyfajta visszatérés van az Obama-időszakhoz. Ez azt jelenti, hogy megszűnt Izrael fenntartás nélküli támogatása. Elkezdődött Szaúd-Arábia bírálata és az óvatos tapogatózás Irán felé. Biden bejelentette, hogy száz nap alatt százmillió embert fognak beoltani. Az USA lakossága a Föld 4,25 százaléka. A megbetegedések száma a világ lakosságának 22 százalékát, a halálesetek a 21 százalékát érték el.

Járványkezeléssel elégedetlenek vonulása Bécsben február 13-án
Fotó: Getty Images

Németország készül a Merkel utáni időszakra. Márciusban két tartományban, míg szeptemberben országosan lesznek választások. Egyértelművé vált, hogy az USA nem tud megfelelő mennyiségben oltóanyagot szállítani. A berlini kormány elképzelései szerint az első negyedévben 18 millió, a másodikban 77 millió, míg a harmadikban 126 millió vakcina lesz. A lakosságot szeptember végére lehet beoltani. Spanyolországban a vezérkari főnöknek le kellett mondania, mivel soron kívül beadatta magának az oltásokat.

A német gazdaság kulcskérdései a kínai kereskedelem és tőkekivitel jövője, valamint a csaknem teljesen kész Északi Áramlat–2 gázvezeték. Ezen a gáz Oroszországból közvetlenül Németországba menne, kihagyva Ukrajnát és Lengyelországot. Az 1230 kilométeres vezeték mintegy 95 százaléka van készen. Az eddigi USA-vezetés, az ukránok, a lengyelek és az EU egy része a gázvezeték építése ellen volt, részint amerikai nyomásra. Most új helyzet van. Merkel meggyőzte a franciákat, és minden és az ellenkezője is lehetséges. A gázvezetékkel Ukrajna évi 720 millió dollár bevételtől esik el.

A törökök, részint az orosz fegyvervásárlások miatt, szembekerültek az amerikai érdekekkel. Az, hogy Törökország megszállta Szíria egy sávját, beavatkozik az iraki, a líbiai polgárháborúba és az örmény–azeri konfliktusba, a Nyugat számára még nem érte el az ingerküszöböt. Az a török cél, hogy kiaknázza a Földközi-tenger keleti medencéjében rejlő földgázt, komoly egyiptomi, ciprusi, izraeli, francia és görög ellenlépéseket váltott ki. Újra csak kiderült, hogy a gazdasági érdekek meghatározóak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy idén Törökország vezeti a NATO Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erőit. Ezek összlétszáma 6400 fő, és ebből 4200 főt biztosít Ankara.

Ukrajnában szintén kaotikus a helyzet. Megtiltották az orosz vakcina alkalmazását. A Donbaszban folynak a harcok. A korrupció általános maradt. A honvédelem legfelsőbb vezetői egymást jelentik fel. Az ország „szakértői” szerint a fő ellenség Oroszország. Magyarország, miközben Kárpátalján folyamatosak az ott élő magyar kisebbséggel szembeni atrocitások, a második helyen áll. Az ukrán titkosszolgálat egyik helyettes parancsnoka, az Alfa különleges egység vezetője, ötvenezer dollárért bérgyilkossal akarta megöletni a belső elhárítási főosztály vezetőjét.

Tavaly december 20. óta az RMDSZ a román kormánykoalíció résztvevője. Ennek hatásai, következményei ma még nem láthatóak.

Összegezve: 2021 első két hónapját meghatározta a járvány és az új USA-vezetés első lépései. A jövő továbbra is tele van kérdőjelekkel. Tény, hogy oltás nélkül nincs kiút a válságból.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.