Az alkotás tudatosan összetett és ugyanakkor végtelenül egyszerű képlete könnyedén enged teret a különféle jelentésbeli és formai értelmezéseknek, analógiák keresésének. A vasbeton alapzatra helyezett faszerkezetek szabályos rendje éppúgy eszünkbe juttatja a szakrális épületek, harangtornyok spirituális érzeteit, mint ahogy a hagyományos népi építészetben használatos ácskötések logikája is kiolvasható az épület merevítéséből, vázszerkezetéből. Gyakorlott túrázóknak eszükbe juthat formai és építészeti párhuzamként más kilátóépítészeti mestermű is. A Basa Péter és Czér Péter által tervezett Csergezán Pál-kilátó a Nagy-Kopasz hegyen, a Boldog Mór-kilátó Pannonhalmán, Emődi-Kiss Tamás közeli rákosszentmihályi kilátója, de még Makovecz Imre kis-hárs-hegyi spirálja is rokonítható gondolati hasonlóság, anyaghasználat vagy éppen szoborszerűség szempontjait vizsgálva a most elkészült alkotással.
Hogy egy efféle összehasonlításban melyik kilátót mely polcra helyezzük, azt az említett remekművek felkeresése után döntsük el magunk. De még ha az itt említett koncepcionális szempontokra a kilátó megmászása és a lépcsőfokok számolása közben nem gondol is mindenki, az biztosan kijelenthető, hogy a Naplás-tó környezetének új szimbóluma és hangsúlya született meg az arányos és szép torony megépítésével, amely remélhetően használatában is sok örömet fog szerezni az idelátogató kirándulóknak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!