Felbolydult világ

Hongkong, Barcelona, Bejrút, Santiago de Chile – az elmúlt pár napban ezekben a városokban heves, erőszakos megmozdulások zajlottak le.

Pósa Tibor
2019. 10. 28. 12:54
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hongkong, Barcelona, Bejrút, Santiago de Chile – az elmúlt pár napban ezekben a városokban heves, erőszakos megmozdulások zajlottak le. Volt, ahol a törő-zúzó tüntetők akciói eredménnyel jártak, a hatalom visszahőkölt, máshol pedig felvette a kesztyűt, nem engedett az utcai követelésnek. Tanulságos esetek.

Szabadság, függetlenség – Katalónia ezekért a célokért vívja több mint egy évtizede harcát a spanyol központi kormányzattal. Ennek a csúcspontja két éve volt, amikor törvénytelen népszavazást szerveztek a kiválásról, amelyet vitatott körülmények közt megnyertek. Bejelentették a függetlenséget, majd azonnal fel is függesztették. Barcelonában is érezték, hogy ingoványos terepen járnak: a spanyol alkotmány kimondja, hogy az országból úgy válhat ki egy rész, ha erről az állam egész területén kikérik a polgárok véleményét. Ha országos népszavazást tartanának, akkor jelenleg Katalónia nem nyerné el függetlenségét.

A Madridban akkor hatalmon lévő konzervatívok, ugyanúgy a mostani ideiglenes szocialista kormány is keményen ellenállt és ellenáll Katalónia függetlenedési terveinek, mert az az egész ország széteséséhez vezetne. A két évvel ezelőtt csúcsra járatott kérdés után úgy tűnt, hogy Barcelonában is megnyugodtak a kedélyek, de a hamu alatt izzott a parázs. A mostani madridi bírósági ítélet, amelyben kilenc katalán politikus zendülés és közpénzek eltulajdonítása vádjával 9–13 év közötti börtönbüntetést kapott, az utcára vitte Barcelonában a tiltakozókat. A többség békés eszközökkel akarta kifejezni a felháborodását az ítélet ellen, míg a jól szervezett fiatal kisebbség, a fekete ruhás anarchisták kiprovokálták az összetűzést a rendőrökkel.

Az összecsapások egy hétig tartottak. Katalónia hallgatag többsége, amelyhez tartozók nemmel szavaznának egy valódi függetlenségi referendumon, 48 százalékon áll, míg a Spanyolországból történő kiválást követelők aránya 44 százalék. Közeli eredmények. Az erőszakos akcióknak éppen az a céljuk, hogy a függetlenségpártiak vegyék át a vezetést a katalán társadalomban. Barcelona történelmileg mindig is balra húzott, a baloldal északi bástyája. Amikor ma függetlenségpártiakról beszélünk, akkor azon különféle baloldali nacionalista tömörüléseket kell érteni. Itthon ez furcsán hangzik. Például az ő hozzájárulásuk kellett ahhoz, hogy tavaly nyáron Madridban a szocialisták kormányzati pozícióba jussanak. Nyilván arra számítottak, hogy a spanyol fővárosban törekvéseiket majd előnyösebben ítélik meg. Tévedtek. Lesz még bőven olyan esemény Barcelonában, ahol a radikálisok újból próbálkozhatnak.

Hongkongban hónapok óta nem akarnak csillapodni a kedélyek. Az esernyős tiltakozók úgy vélik, hogy Kína bábként rángatja a helyi kormányzatot, és egyre nagyobb részt követel magának Hongkong ügyeinek irányításából. Ráadásul külső konfliktusok is szerepet játszhatnak abban, hogy a szinte mindennapossá váló összecsapások nem enyhülnek. Az Egyesült Államokat különösebben nem zavarja az, hogy Kínának baja van délen, sőt örül neki. Addig is megoszlik Peking figyelme, amelyet a nagyhatalmi viszony alakulására kellene össz-

pontosítania.

Egy csekély jegyáremelés vezetett oda, hogy Chilében, amely eddig mintaországnak számított Latin-Amerikában, megjelentek a hadsereg tankjai és páncélozott járművei a nagyobb kereszteződésekben. Utoljára Augusto Pinochet diktatúrájában, 1973-tól 1990-ig tapasztalhattak ilyet a chileiek. Mi ennek az oka? „Háború van” – jelentette be a héten Sebastián Piñera, az ország konzervatív elnöke, aki rendkívüli állapotot és a fővárosban éjszakai kijárási tilalmat is elrendelt. „Háborúban állunk, mégpedig nem lebecsülendő ellenféllel, aki nem tisztel senkit, erőszakot alkalmaz, és korlátlanul felhasználja a bűnözői köröket” – állapította meg az elnök. Az üzletek kifosztása megszokottá vált az elmúlt napokban, felgyújtották több nagy amerikai áruházlánc boltjait. Az összecsapásoknak sok száz sebesültje és tíznél is több halottja van.

A múlt hét végén amiatt törtek ki a tüntetések, hogy magyar pénzben 12 forinttal drágultak a metrójegyek. A fővárosban a diákok kezdtek tüntetni az áremelkedés ellen, metróállomásokat foglaltak el. Véres ütközetek zajlottak le Santiago de Chilében, majd több vidéki nagyvárosra átterjedtek. Az eddig Dél-Amerikában a társadalmi és gazdasági stabilitás szigetének számító, 18 milliós Chilében az utolsó mutatók szerint a gazdaság fejlődése megakadt, a gazdagok és szegények közti különbség az egyik legnagyobb a térségben. Az állami iskolák lepusztultak, szinte csak annak van esélye, hogy jó egyetemre jusson be, aki magániskolába jár. Az állami egészségügyben is rossz a helyzet, aki meg akar gyógyulni, inkább magánorvoshoz fordul. Az elnök most visszavonta a metrójegyár-emelést. De vajon ez elég lesz?

A dollármilliárdos Piñera államfő teljesen más világban él, mint a nép – a chileiek jelentős többségének ez a véleménye. Gyorsan vissza kellene fordulnia azokhoz a kérdésekhez, amelyek a választókat foglalkoztatják.

Bejrútban hétfőn reformzuhatagot jelentett be Szaad Hariri libanoni miniszterelnök azt követően, hogy az elmúlt héten a fővárosban forradalmi hangulatban zajlottak le a tiltakozó megmozdulások. Olyan kemény összecsapásokra került sor a rendfenntartó erőkkel, amilyenekre 2005, a szírek ellen kitört népfelkelés óta nem volt példa. Újra közösen léptek fel a közel-keleti ország fiataljai, volt köztük keresztény, síita, drúz. Mi volt a zavargások kiindulópontja? Két mobiltelefonon üzemelő külföldi szolgáltatás megadóztatása – a WhatsApp és a Viber jelentős szerepet tölt be a fiatalok kapcsolattartásában. A diákok az utcára vonultak, és tolvajnak nevezték a kormány tagjait, majd törtek-zúztak Bejrút központjában.

A libanoni hatalom leosztásában a kormányt a síita Hezbollah adja szövetségesével, az Amallal együtt. Biztos a hatalmuk. Most azonban olyan kijózanító pofont kaptak, hogy a miniszterelnök azonnal reformokat foganatosított. Nemcsak az adóemelést törölte el, hanem megszüntette az információért felelős minisztériumot is. Bejelentette, hogy létrehozza a korrupció letörését felügyelő szervezetet. Külön forrást talált a legszegényebbek, a munkanélküliek támogatására. Semmilyen újabb adó kivetésére nem kerül sor. Már csak az a kérdés, hogy a libanoniak megbíznak-e Szaad Hariri ígéreteiben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.