A 2016-ban a Fülöp-szigeteki Cebuban tartott 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson jelölték ki a következő kongresszusi helyszínt, Budapestet. A 2020 szeptemberére tervezett magyarországi keresztény világkongresszusra már előző évben elkezdődött a felkészülés. Bár a járvány miatt a szervezők jónak látták elhalasztani egy évvel az eseményt, a felkészülés folytatódik. Az esztergomi Keresztény Múzeum gondozásában „Vándorlásunk társa lett” – az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten címmel jelent meg képes dokumentumkötet. A szép kiállítású könyv felidézi számunkra a korábbi nagyszabású rendezvényt, amikor ugyancsak hazánk lehetett a helyszíne a keresztény világ találkozójának.
Az előszóban a kötet szerkesztője, Hegedűs András történész, a Prímási Levéltár igazgatója megemlíti a korábbi kiadványokat a témában, amelyek egyszerű emlékkönyvek vagy marxista alapú társadalomtörténetek. A most megjelent kötet viszont úgy tárgyalja a történeti vonatkozásokat, hogy mellette a lelkiség, Krisztus jelenléte az Oltáriszentségben elfogadott alapvetés.
Hat fejezetben történészek, levéltárosok, művészettörténészek ismertetik az egykori rendezést, résztvevőket, fejleményeket. Képet kapunk a Szentszék szerepéről, a rendezés jogának elnyeréséről, betekintést az előkészítésről. Megismerjük a fő helyszíneket, így a korabeli Hősök teréről több tízezres tömeget befogadó térfotókat láthatunk a rendezvény előttről és az ünnepélyes megnyitóról. Kronologikusan követhetjük az eseményeket a kongresszust megelőző napoktól: a Szent István-bazilikában tartott misén, hangversenyen, kiállításokon át a pápai legátus üdvözlőestjéig, amelyen Horthy Miklós kormányzó mellett Imrédy Béla miniszterelnök, gróf Teleki Pál kultuszminiszter, Bornemisza Géza iparügyi, Kánya Kálmán külügyminiszter és Hóman Bálint tárca nélküli miniszter képviselték a kormányt. Az Iparcsarnokból Ünnepi Csarnokká vált épületben – amely a Városligetben nemrég lebontott Petőfi Csarnok helyén állt 1945-ig – fogadta Pacelli bíborost Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás húszezer főnyi közönség részvételével.
Az 1938. május 25–29. között megrendezett ünnepségekre zarándokok ezrei jöttek többek között a westminsteri, prágai, krakkói, velencei érsek vezetésével, Bácskából 250 kerékpáros zarándok érkezett. A kongresszus eseményei között ifjúsági szentmise, eucharisztikus gyűlés a papság részvételével, hajókörmenet a Dunán, katonai szentmise, görög szertartású mise, szakosztályi gyűlések, éjjeli szentségimádás, hangverseny, színházi előadás résztvevői lehettek az idelátogatók. Az eseménysorozat lezárása után még a nemzetközi figyelmet és jelenlétet felhasználva megnyitották a Szent István-évet.
„Az egész világ szeme rajtunk, a keresztény civilizáció szívdobogása ez most itt”
– írta Az Est május 24-i számában. Fények, öltözetek, díszek – az ünnepet kísérő tárgyi, művészeti világ felidézésében lehet részünk, mint amilyen például a kivilágított Lánchídon az Oltáriszentség-ábrázolás. A Hősök tere díszoltárát a Római Magyar Intézet diákjai készítették, és jóval később is keletkeztek a kongresszusnak emléket állító műalkotások, mint többek között a Szent Mihály-templom üvegablaka a XI. kerületben.
(„Vándorlásunk társa lett” – az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten. Szerk.: Hegedűs András. Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága – Keresztény Múzeum, Esztergom – Budapest, 2020, 288 oldal. Ára: 4835 forint)
