Általánosságban elmondható, hogy a rozébor, illetve a rozéfröccs a nyár nagy kedvence, hiszen a vörös- és fehérbor keveréke kellemes társaság a napsütéses napokon. Rózsaszínes vagy lazacos színe az áztatás idejétől függ, és országszerte találunk jó minőségű rozékat. Legkedveltebb alapanyaga a kékfrankos, és általában 10 Celsius-fokon érdemes fogyasztani – írja a Mindmegette.hu.
Bár a rozéval nem könnyű felvenni nyáron a versenyt, ám a fehérborok legalább annyira kedveltek, hiszen könnyed, gyümölcsös ízük igazi felfrissülést jelentenek. Arról nem is beszélve, hogy a fehérborok kifejezetten jó hatással vannak a légzőszervrendszerünkre, és a bennük levő antioxidánsoknak köszönhetően a rákkal is könnyebben vehetjük fel a harcot. Hazánkban a legnépszerűbb szőlőfajták közé tartozik a furmint, az olaszrizling, a cserszegi fűszeres és a chardonnay is. A termőhelyek tökéletesen kifejezik egy-egy bor jellegzetes ízét, így egy tokaji furmintot lehetetlen összetéveszteni például egy badacsonyival.
Ha a nagy nyári melegben fröccsöt szeretnénk inni, akkor nem árt tudni a bor- és szódavíz-arányokat.
Kisfröccs 1 dl bor, 1 dl szóda
Nagyfröccs 2 dl bor, 1 dl szóda
Hosszúlépés 1 dl bor, 2 dl szóda
Házmester 3 dl bor, 2 dl szóda
Vice- házmester 2 dl bor, 3 dl szóda
Háziúr 4 dl bor, 1 dl szóda
Albérlő 1 dl bor, 4 dl szóda
Magyar-angol 6 dl bor, 3 dl szóda
Sportfröccs 1 dl bor, 4 dl szóda
A klasszikus testes vörösboroknak elsősorban ősszel, télen van szezonjuk. Az egészségünkre gyakorolt pozitív hatásairól folyamatosan vannak pro és kontra érvek, azonban, mint mindenben, itt is a mérték az érték! A magyar vörösek egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy tanninban gazdagok, azaz a csersavtartalmuk magas, ezért is érezhető néhány korty után az összehúzó hatásuk a szájpadláson, illetve az ínyen. Ha figyelünk, itt is fellelhetjük a talaj jellegzetességeit, például az ásványi talajnak rendkívül jellegzetes íze van.
Ha borkóstolóra megyünk, akkor a következő dolgokra figyeljünk:
- kóstolás előtt nézzük meg, milyen a színe a borunknak
- a pohárba töltést követően rögtön szagoljuk meg, majd pár perccel később is – érdekes dolgokat figyelhetünk meg
- vegyünk egy kortyot a szánkba, és próbáljunk meg minél több jellegzetes ízt felismerni
- együnk már a kóstolás előtt és közben is – kerüljük a fűszeres és majonézes ételeket
- fogyasszunk sok szénsavmentes vizet
- ne féljünk kérdezni – senki sem születik sommelier-nek
- ha nem ízlik a bor, köpjük ki – nem, nem ciki
- nem kell az összes bort meginni, fő a mértékletesség
- végezetül, amikor már kihívást jelent a beszéd és a járásunk is bizonytalan, akkor méltóságunkat megőrizve hagyjuk el a helyszínt!
