Titokzatos elefántpusztulás Botswanában

Az Okavango a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolata. Az orvvadászatot kizárták az illetékesek.

Maun, 2020. július 3. Légi felvétel egy ismeretlen okból kimúlt elefántról az Okavango folyó deltája vidékén, az észak-botswanai Maun város közelében 2020. július 3-án. A térségben eddig több mint 350 tetemet számoltak össze. A hatóság kizárta, hogy orvvadászok állnának a tömeges pusztulás hátterében, mivel az agyarokat nem távolították el. Az elefántpusztulás vizsgálatára begyûjtött minták elemzését három helyszínen, Zimbabwében, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kanadában végzik. MTI/EPA Fotó: MTI/EPA

Elefántok százai pusztultak el titokzatos körülmények között a dél-afrikai Botswanában, az Okavango-folyó szárazföldi deltavidékének egyik vadrezervátumában. Az Okavango-delta a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolata. A hatalmas mocsárvidéket alkotó torkolat azon a helyen alakult ki, ahol a folyó a Kalahári sivatag lefolyástalan medencéjébe ömlik, ahonnan a víz nem tengerbe jut, hanem nagy része párolgás és elszivárgás útján távozik.

A hivatalos szervek kizárták az orvvadászatot, mivel az agyarakat érintetlenül találták. Botswanában él a világ legnagyobb, mintegy 130 ezres elefántpopulációja, ebből a deltavidéken körülbelül 15 ezer található. 356 elpusztult elefántot jelentettek az Okavango-deltától északra, ebből eddig 275 az igazolt eset, közölte az AFP francia hírügynökséggel Cyril Taolo, Botswana vadvédelemért és nemzeti parkokért felelős hivatalának igazgatója. Hozzátette: haláluk okát eddig még nem sikerült kideríteni. Mindenesetre vettek mintákat, s ezeket elküldték elemzésre Dél-Afrikába, Zimbabwéba és Kanadába.

Fotó: MTI/EPA

Az első eseteket májusban jelentették, amikor vadőrök egyetlen hét leforgása alatt tizenkét elefánthullát találtak két falu közelében. A többi esetet az Elefántok Határok Nélkül (EWB) nevű vadvédelmi jótékonysági szervezet tárta fel – az ő bizalmas jelentésük szivárgott ki a sajtónak 356 állat elhullásáról. Az EWB úgy véli, hogy az elefántok körülbelül három hónapja kezdtek pusztulni. A június 19-i keltezésű jelentés szerint a tetemek hetven százaléka egy hónapos lehetett, a maradék pedig egy-tizenöt napos. Az elhullottak különböző korúak voltak, s vegyesen voltak köztük hímek és nőstények. Azt is megfigyelték, hogy több elefánt is legyengült, lesoványodott és letargiába került, tájékozódási zavarral küzdött, s nehézsége volt a járással, többen sántítottak. Az egyik elefánt körbe-körbe járt, s még a csorda többi tagja sem tudta irányváltásra bírni – áll a jelentésben.