Elindultak az első projektek
A nukleáris energia hidrogéntermelésben betölthető szerepének nem egyértelmű megítélése tükrözi az atomenergiáról, illetve annak „tiszta” jellegéről folyó vitát is. Míg az atomerőművek mellett érvelők a nukleárisenergia-termelés karbonmentes jellegére hivatkoznak, az ellenzők elsősorban a keletkező radioaktív hulladék és hosszú távú elhelyezésének megoldatlansága miatt nem hajlandók a tiszta jelzővel illetni a technológiát. Ennek megfelelően a hidrogén nukleáris alapon való előállításában is inkább a pro-nukleáris államok látnak lehetőséget, így például a 2019-ben áramtermelése több mint 70 százalékát atomerőművekben megvalósító Franciaország. Az EDF már egy 2019-es tanulmányában megvalósíthatónak tartotta két, különféle technológiát képviselő 1 megawattos elektrolizáló telepítését a társaság egyik Egyesült Királyságban üzemeltetett atomerőművében. Ugyanakkor a 2022-ig minden atomerőművét leállító Németország értelemszerűen nem számol a nukleáris energiával saját új hidrogénstratégiájában.

Az utóbbi időben pedig az Egyesült Államokban is egyre gyakrabban merül fel a kérdés, vajon a hidrogén előállításában betölthető szerepe új távlatokat nyithat-e az egyébként az országban – elsősorban a beruházási költségek emelkedése miatt – nem túl jó kilátásokkal rendelkező technológia előtt. Legutóbb a tekintélyes Physics Today amerikai tudományos folyóirat írt a témáról „Megmentheti-e a hidrogén a nukleáris energiát?” címmel, miután az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma 84 millió dolláros támogatást biztosított elektrolizálók fejlesztésére és demonstrációs célú telepítésére két működő atomerőmű telephelyén.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!