Egyre fogy a bájos partifecskék száma, de vajon miért? + galéria

Különböző madarak köröznek a kora esti égbolton, köztük partifecskék is cikáznak. A Zagyva menti homokfalba vájt üregekben térnek majd nyugovóra. A partfal előtt kifeszített hálóba többen is fennakadnak. A Magyar Madártani Egyesület nógrádi helyi csoportjának szakemberei gyűrűzés céljából ejtik néhány percre foglyul a védett madarakat.

Partifecskéket gyűrűzött a napokban a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja a település határában lévő partfalnál. A Zagyva partján sokan gyülekeztek, gyerekeket és felnőtteket egyaránt érdekelt a nem mindennapi esemény.

– Nemtiben öt éve telepedtek meg a partifecskék, valószínűleg Mátraterenyéről költöztek ide – tájékoztatta a jelenlévőket Pintér Zsolt, az egyesület aktív tagja, aki arról is beszélt: – 2016 óta tartunk madárgyűrűzést ezen a helyen, fogtunk itt Ludányhalásziból és Vác környékéről származó fecskét is. Előfordult az is, hogy Nemtiben gyűrűzött tollast Érsekvadkerten fogtak be.

Mint mondta, dr. Szép Tibor a szellemi atyja az Akcio Riparia elnevezésű projektnek, amelynek célja, hogy minél többet kiderítsenek a fecskékről. Arra a kérdésre is keresik a választ, hogy mi az oka a többezres Tisza menti állomány jelentős megfogyatkozásának. Az már kiderült, hogy hazánkból Afrikáig repülnek, Kongóban vészelik át a telet a kicsi madarak.

– Idén már másodszor szervezünk ilyen eseményt Nemtiben, előzőleg 117 egyed került a hálóba, közülük ötön volt gyűrű – mondta Molnár Márton, a helyi szervezet titkára. – Akadt köztük egy 2017-ben itt gyűrűzött példány, amely életében már hatszor tette meg a Nemti–Kongó távolságot! Ez a madár már nagyon öregnek számít, hiszen csak másfél–két év az átlagéletkoruk.

A partfal elé egy sötét, vékony függönyháló kerül, amelybe beleakadnak a hazatérő fecskék. Nagy tapasztalattal kell rendelkeznie annak, aki ebből kiszabadítja az állatokat!

A szakemberek elmondták: a tevékenység célja, hogy a vadon élő madarak sorszámozott lábgyűrűvel történő egyedi megjelölésével információkat gyűjtsenek életükről. Ennek fontos szerepe van a vonuláskutatásban.

Fotók: Hegedűs Márk

A gyűrűzött és visszafogott fecskék adatai – a földrajzi koordináták, időpontok, körülmények és a madár állapota – segítik megfejteni az egyes madárfajok mozgásmintázatait. Emellett hozzájárulnak a költő-, vonuló- és telelőterületek feltérképezéséhez is. Minden madárfaj bal lábára a megfelelő átmérőjű fémgyűrű kerül, a fecskékre a legkisebb illik. Ennek anyaga általában alumínium, néha acél, az országkód és a gyűrű sorszáma olvasható rajta. A gyűrűzéshez vizsgát kell tenni, a mintegy 300 hazai specialista szinte kizárólag önkéntesként, szabadidejében vesz részt a munkában.

A kora esti időpontban összesen 13 partifecskét sikerült megfogni, közülük négy már viselt a lábán karikát, a többire pedig felkerült az alumíniumdarabka. A madárgyűrűzési terepnaplóba, a részt vevő gyerekek aktív segítségével bekerültek a különféle adatok. Végül útjukra engedték a megrémült apróságokat, amelyek örömmel tértek vissza családjukhoz.

Hálózat is szolgálja a védelmet

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 36. számú Nyíregyházi Helyi Csoportja kezdte meg az országos partifecske-megfigyelő hálózat kiépítését. A Tisza magyar szakaszán és a Felső-Tisza mentén 1983 óta végzett partifecske-kutatási és -védelmi programjuk tapasztalatai alapján kezdték meg a munkát. Az Akcio Riparia elnevezésű program segítségül hív mindenkit, aki Európa legkisebb fecskéjének védelméhez hozzá tud járulni. Az akció célja, hogy az ország minél nagyobb területén feltérképezzék a partifecskék fészkelőtelepeit és a fészkelésükre alkalmas természetes és mesterséges partfalakat. Ezek rendszeres ellenőrzése és az illegális pusztítások megakadályozása is fontos része a programnak – olvasható a projekt internetes oldalán.