Az ügynökség százharmincmillió eurós (46,5 milliárd forint) szerződést írt alá az OBH System német műholdgyártóval a Héra-projekt részeként. Ebben a projektben – az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) Dart nevű űrszondájának közreműködésével – azt tanulmányozzák, hogy mi történik, ha egy űrhajó vagy egy űrszonda nekiütközik egy aszteroidának (kisbolygónak), hogy megtudják, megváltoztatható-e egy Föld felé tartó égitest iránya.
A Héra görög istennő nevét viselő bolygóvédelmi projekt keretében az első kísérletet 2022-ben hajtják végre, amikor az amerikaiak űrszondája, a Dart összeütközik egy százötvenmillió kilométerre lévő kettős aszteroida kisebbik darabjával, és a kutatók szerint várhatóan maga után hagy egy krátert, és megváltoztatja az égitest röppályáját. Az ESA szerint ez lesz az első olyan égitest, amelynek fizikai tulajdonságait és útirányát az ember megváltoztatja.
Az ütközés után a Héra repül oda a dupla aszteroidához, hogy adatokat gyűjtsön az aszteroidák szerkezetének és összetételének jobb megértéséhez. Az íróasztal-nagyságú űrszonda magával visz miniszatelliteket is, tíz centiméteres kockákat, amelyek a kisbolygó összetételét és belsejét fogják vizsgálni.
Az OHB vezetője, Marco Fuchs szerint a világűrből leselkedő veszélyek valósak, a kozmoszban „kőzetdarabok milliói száguldoznak, amelyek egy összeütközés esetén életet olthatnak ki a Földön”.
Az ESA igazgatója, Rolf Densing szerint a cél az, hogy „megvédjék az emberiséget”, de hangsúlyozta, hogy nem áll fenn akut veszély.
Aszteroidák rendszeresen becsapódnak a Föld légkörébe, ahol rendszerint elégnek, nagyobb meteoritok azonban jelentős károkat tudnak okozni. Az oroszországi Cseljabinszk fölött például 2013 februárjában egy húsz méter átmérőjű meteorit robbant fel, olyan lökéshullámot keltve, amelyben ezerötszáz ember sérült meg elsősorban szétrepülő üvegcserepektől.
A szakértők az ötvenméteres vagy az annál nagyobb aszteroidák esetében az útiránytól való elterelést javasolják.
