Kegyetlen gyilkosságok 1700 éves nyomait tárták fel

A szibériai sztyeppéken talált a csontvázakon végzett elemzések szerint az erőszak és a véres összetűzések nagy szerepet játszottak az itt élő nomádok életében.

Forrás: pexels

A dél-szibériai Tuva köztársaságban harcos nomádok éltek, akik a régészek szerint az úgynevezett kokel kultúrához tartoztak. Történelmi dokumentumok erőszakos csoportként írják le őket, gyakran kirabolták a szomszédos területeken letelepedett közösségeket.

A Tunnung-1 nevet viselő régészeti lelőhelyen Gino Caspari, a Berni Egyetem kutatója és munkatársai 87 csontvázat tártak fel, melyek a 2-4. századból származnak. A szibériai sztyeppék nomádjai ott temették el halottaikat az egyik korai szkíta halomsír közelében. Több csontmaradványon az erőszak nyomait fedezték fel.

Fotó: pexels

A svájci-orosz kutatócsoport részletes elemzéseket végzett a csontokon talált sérüléseken. Eszerint az áldozatok negyede az őt ért erőszakos cselekedet következtében vesztette életét – írták a szakértők az American Journal of Physical Anthropology című tudományos lapban.

Legtöbben közelharcban haltak meg, sok esetben lefejezték őket. A halottak között gyerekek és nők is voltak. A tudósoknak azt is sikerült kideríteniük, hogy sok személyt valószínűleg még a csatamezőn megskalpoltak, és átvágták a torkukat.

Az adatok szerint a Tunnungban eltemetett lovas nomádok igen nagy százalékát érte erőszakos cselekedet – idézi a Berni Egyetem közleménye Marco Milellát, a tanulmány vezető szerzőjét.

„Az időszámításunk szerinti első évszázadban a hsziungnuk, vagy ázsiai hunok birodalmának szétesése után a politikai instabilitás korszaka zajlott a keleti sztyeppéken. Ennek a politikai változásnak erőteljes hatása volt az emberek életére” – fejtette ki a szakértő.

Arra egyelőre nem találtak választ, hogy az erőszakos tettek idegenekkel való harcok során vagy a közösségen belüli brutális rituálék keretében következtek-e be.