Amikor a vihar ezen minimális kritériumok alapján kialakul, akkor a szakemberek trópusi ciklonnak, vagy más nevén trópusi zavarnak minősítik. Ebben a kezdeti szakaszban a vihar lényegében felhők és zivatarok halmaza, de a felhőképződés során felszabaduló energia tovább gyorsíthatja a folyamatokat. A megnövekvő hőmérséklet miatt megnő a feláramlás sebessége, emiatt megnő a nyomáskülönbség, erősebb lesz a kondenzáció és még több energia szabadul fel.
Amint a rendszer kissé szervezettebbé válik, keringeni kezdhet.
A kialakuló légköri képződménya trópusi depresszió nevet viseli, ha zárt légkörzési rendszert alkot és szelei nem haladják meg a 61 kilométeres óránkénti sebességet. Ennek a természeti jelentségnek általában nem alakul ki „szeme„, és nincs jellemző spirális szerkezete sem.
A jelenség azonban akkor már trópusi vihar (hurrikán, tájfun vagy ciklon), ha a szeleinek a sebessége nagyobb 61 kilométeres óránkénti sebességnél, de nem haladja meg a 117 kilométeres óránkénti sebességet.
Hogyan kategorizálják a hurrikánokat?
A Saffir–Simpson-féle hurrikán-skála a trópusi viharok osztályozására szolgáló skála, hosszan tartó szeleik erősségének vizsgálatával, amit 1971-ben Herbert Saffir építőmérnök, valamint az USA Nemzeti Hurrikán Központjának meteorológusa és igazgatója, Bob Simpson dolgozott ki. Az osztályok a romboláson és a partot érést követő árvízen alapulnak.
A skála szerinti 5 kategória, növekvő erősségben:
Noha a trópusi ciklon intenzitásának mérésére a leggyakoribb módszer a szél, a meteorológusok a vihar intenzitásának mérésére a központi légköri nyomást használják.
Miután a hurrikánok hőenergiából táplálkoznak, ezért ahogy a Föld globális hőmérséklete tovább emelkedik, a hurrikánok aktivitása és intenzitása ,az elmúlt két-három évtizedhez hasonlóan, a következő években várhatóan növekedni fog.
A teljes cikket az alábbi linkre kattintva érhetik el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!