Különleges nevet kapott a fővárosi Állatkert orangutánbébije

Az október 10-én született állatot ezzel a névvel fogják bejegyezni a nemzetközi orangután-törzskönyvbe.

Krefeld, 2004. december 1. A Szungaj névre hallgató orangutánbébi alszik anyja, Lea karján a krefeldi állatkertben 2004. december 1-jén. A négyhónapos emberszabású a nap legnagyobb részét átalussza. (MTI/EPA/Roland Weihrauch) Fotó: ROLAND WEIHRAUCH

A csütörtök éjjel lezárult internetes szavazáson a három választható név, a Buda, a Huba és a Naga közül a Buda lett a befutó, így az október 10-én született állatot ezzel a névvel fogják bejegyezni a nemzetközi orangután-törzskönyvbe – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményben.

A kis Buda, aki még leginkább az anyja ölében tartózkodik, néhány hónapon belül már a második orángutánbébi a budapesti állatkertben.

Lia, a másik nőstény már augusztusban életet adott egy hím kölyöknek. Az ő nevére ugyancsak az interneten szavazhatott a közönség és végül a Móric nevet kapta.

Mint írják, mindkét orangutánanyának van egy-egy idősebb, hatéves lánya is, akik most érdeklődéssel lesik el anyjuktól, hogyan foglalkoznak a jövevényekkel. A nőstény orangutánok ugyanis a természetben is így sajátítják el az utódokról való gondoskodás fortélyait.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben az elmúlt három évtizedben összesen tíz orangutánkölyök született. Közülük többen ma már más állatkertek lakói. Az 1991-ben világra jött Tóni például napjainkban a Drezdai Állatkert egyik népszerű lakója. Az állatkerti orangutánok szaporítása a bébik népszerűségén túl természetvédelmi jelentőséggel is bír, hiszen ezek az állatok a vadonban kritikusan veszélyeztetettnek számítanak.

Az állatkertben az őszi szünet idején nemcsak sokféle látnivalóval, így például az orangután kölyökkel, a nemrég előmerészkedett szurikátabébivel, a tevecsikóval vagy az anyja hátán csimpaszkodó kis sörényes hangyásszal lehet találkozni.

Folyamatosan zsugorodnak az új-dél-walesi koalapopulációk

Folyamatosan zsugorodnak a koalapopulációk a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales államban, ahol a természetes élőhelyeik elvesztése és a bozóttüzek okozta stressz miatt óriási terhelés nehezedik az erszényesek immunrendszerére. „Az adatok szerint a koalapopulációk a terhelhetőségük maximumán működve próbálnak megbirkózni a környezeti változásokkal” – mondta Edward Narayan, a tanulmány egyik szerzője. A Nyugat-sydney-i Egyetem kutatói több mint 12 ezer olyan koala adatait elemezték, amelyet Új-Dél-Wales állam három „fő koalagócpontjának” egyikéről mentettek ki 1989 és 2018 között.

Tovább...