Római katona eddigi legrégebbi lemezvértjére bukkantak

A szakértők véleménye szerint egy jelentősége mellet igencsak különleges is a feltárt lelet.

Forrás: Pexels

Római legionárius eddigi legrégebbi ismert lemezvértjére bukkantak Németországban a történelmi teutoburgi csata, más néven Varus-csata temetőjében, az Osnabrück közelében lévő Kalkriesében. Az előkerült lelet mintegy 100 évvel régebbi az eddig feltártaknál: az első századból származik.

A szakértők szerint egy igen különleges leletről van szó.

Ez az eddigi legrégebbi, és egyetlen megőrződött lemezvért– mondta Salvatore Ortisi, a müncheni Lajos-Miksa Egyetem kutatója, a Kalkriesei Múzeum vezetője.

Fotó: Pexels

Bár Augustus római császár katonai reformjait követően az ókori szuperhatalom katonai felszerelésének állandó része volt a több, egymással összekapcsolt fémlemezből álló vért, mégis alig van fennmaradt lelet– fejtette ki Stefan Burmeister, a Kalkriesei Múzeum és Park vezérigazgatója.

Az észak-németországi talajviszonyok miatt sem volt várható, hogy egy ilyen vastárgy több mint kétezer évet túlél.

Város a mélyben

Idén először térképeztek fel úgy egy teljes római várost – a Rómától ötven kilométerre északra található Falerii Novit –, hogy egyetlen kutatóárkot sem ástak. A georadar (Ground Penetrating Radar) néven ismert eszköz tette lehetővé a föld alatt rejtőző lenyűgöző romok felfedezését.

A georadar vagy más néven földradar nagy frekvenciájú elektromágneses hullámokat sugároz a talajba, és a visszavert jeleket megjeleníti a rendszerhez kapcsolt számítógépen.

A Cambridge-i Egyetem és a Genti Egyetem csapata harminc és fél hektáros terület radarozása során fürdőkomplexumot, piacot, templomot, sőt a város vízellátását biztosító csövek hálózatát is megtalálta. A maradványok a szakértők szerint kifinomult tervezésre és építkezésre utalnak, ami szokatlan egy viszonylag jelentéktelen város esetében. Később különböző mélységeket elemezve a régészek azt is megvizsgálhatják, hogyan alakult a város az évszázadok során.

Martin Millett, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint – szavait a Phys.org idézte – ez a módszer forradalmasíthatja olyan ősi városok tanulmányozását, amelyeket nem lehet feltárni például azért, mert modern építmények terpeszkednek felettük. Emellett olyan egykori nevezetes helyek felmérésére is használhatják, mint amilyen a törökországi Milétosz, a görögországi Nikopolisz vagy a Líbiában található Küréné.

További részleteket és a tudósok következtetéseit, az alábbi linkre kattintva érheti el.