időjárás 1°C Ambrus 2022. december 7.
logo

A szankciók miatt ki kell vezetni a benzinárstopot

Visszaköveteli a megszállás idején eladott festményt a család

Forrás: MTI
2020.10.29. 16:08
Visszaköveteli a megszállás idején eladott festményt a család

A holland restitúciós bizottság elutasító határozata után peres úton próbálnak meg visszaszerezni az örökösök egy Kandinszkij-festményt, amelyet Hollandia német megszállása után adott el a Lewenstein család az amszterdami Stedelijk Múzeumnak.

Rabolt műalkotás egyértelmű esetéről van szó, mivel az 1909-ben keletkezett, Kép házakkal című festményt a náci rezsim nyomása alatt, kényszerűségből értékesítették zsidó tulajdonosai – érvelt az örökösök ügyvédje az Amszterdamban csütörtökön megkezdődött bírósági perben.

Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij – A kép házakkal (1907)
Fotó: WASSILYKADINSKY.NET

A felperesek ügyvédje szerint az absztrakt festészet egyik megteremtőjének számító orosz festő, Vaszilij Kandinszkij (1866-1944) művéért fizetett 160 gulden már annak idején is „nevetséges” volt a festmény valódi értékéhez képest, amely akkor 2 és 3 ezer gulden között lehetett. A jogi képviselő szerint a múzeum nem jóhiszeműen járt el a vásárláskor.

Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij festő (1866-1944) 1913 körül
Fotó: Wikipedia Commons

A holland restitúciós állami bizottság 2018-ban elutasította az örökösök igényét a festményre, amelyet 1940 októberében vásárolt meg a modern és kortárs művészeteknek szentelt Stedelijk Múzeum. A testület arra hivatkozott, hogy a varrógépgyártó Lewenstein család önszántából kínálta fel eladásra a festményt, részben rossz anyagi helyzete miatt, amelybe már a német megszállás előtt került.

A család ügyvédje tagadja, hogy a Lewensteinek anyagi helyzete már a náci megszállás előtt megromlott volna és szakértői véleményekkel szándékozik bebizonyítani az ellenkezőjét.

Az ügyvéd szerint a bizottság 2018-as döntése szembe megy a restitúcióra vonatkozó úgynevezett washingtoni elvekkel és a holland kormány restitúciós politikájával is, amely elismeri, hogy az 1940. májusi megszállás után nem lehetséges „zsidók általi önkéntes értékesítésekről” beszélni.

A dpa német hírügynökség szerint történészek és a zsidó közösség képviselői is „hajmeresztőnek” találták a bizottság érvelésének azon részét, amely szerint az örökösöket már nem fűzi semmiféle érzelmi kötelék a festményhez, így fontosabb a múzeum érdeke.

Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij – A tarka élet (1907)
Fotó: WASSILYKADINSKY.NET

Az örökösök képviselője kétségbe vonja a holland restitúciós bizottság elfogulatlanságát is, mivel egy szakértői jelentés szerint a testület hét tagja közül legalább hármat üzleti kapcsolatok fűznek a múzeumhoz, amelynek javára az ügyben döntöttek.

A Kép házakkal című festményt annak idején egy másik Kandinszkij-művel, A tarka élet című 1907-es képpel együtt adták el, amelynek visszaadására ugyancsak igényt tartanak a leszármazottak. Ez a festmény a müncheni Lenbachhaus falán lóg, így annak ügyében a német restitúciós bizottság illetékes.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.