A világ legrégebbi barlangi állatfestményét találták meg

A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett.

Leang Tedongnge barlang, 2021. január 14. Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvõ Leang Tedongnge barlangban. A régészek által 45 ezer évesre becsült, sötétvörös és okker színekkel készített alkotás a világ eddig felfedezett legõsibb barlangi állatfestménye. MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm Fotó: Adam Brumm

A világ legősibb barlangi állatfestményét fedezték fel Indonéziában. A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett – számolt be róla a BBC News csütörtökön.

Az életnagyságú celebeszi disznót sötétvörös és okker festékkel készítették a barlang falára egy jelenet részeként. A képet a Szulavézi-szigeten (Celebeszen) találták egy eldugott völgyben, a Leang Tedongnge barlangban. A barlangfestmény a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a régióban megjelentek az emberi települések.

„Azok az emberek, akik a festményt készítették már modern emberek voltak, olyanok, mint mi, birtokában voltak minden képességnek és eszköznek, hogy olyan festményt készítsenek, amilyet akartak” – mondta el Maxime Aubert, a Science Advances folyóiratban megjelent felfedezésről készült tanulmány társszerzője.

Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvő Leang Tedongnge barlangban.
MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm

Aubert, aki a kormeghatározás szakértője, a festményen talált kalcitlerakódást vizsgálta és Uránium-izotópos módszerrel állapította meg, hogy a lerakódás 45 ezer éves. A kutatók szerint ez igazolja, hogy a festmény legalább ilyen idős, de mint rámutattak, akár még ennél is régebbi lehet, mivel egyelőre csak a rajta talált kalcitlerakódást vizsgálták.

A tanulmány szerint a festmény 136 centiméter hosszú és 54 centiméter magas. A disznó fején szarvszerű agyarak is láthatók, ami a faj kifejlett hím példányainak jellegzetessége. Az állat képe körül kézlenyomatok, valamint részben fennmaradt két további disznóábrázolás is látható.

A régészek által 45 ezer évesre becsült, sötétvörös és okker színekkel készített alkotás a világ eddig felfedezett legősibb barlangi állatfestménye.
MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm

A tanulmány másik szerzője, Adam Brumm szerint a barlangi festményen ábrázolt jelenetben a disznó a két másik disznó közötti harcot vagy interakciót szemlélhette.

A kézlenyomatok elkészítéshez a művészeknek előbb rá kellett nyomniuk a kezüket a barlang falára, hogy azt fújják körbe a festékkel. A régészek abban bíznak, hogy a nyálmaradványok alapján sikerül DNS-mintát is azonosítaniuk.

A barlangi állatábrázolás lehet a maga nemében a legöregebb ilyen festmény, de nem a legősibb festmény, mivel a dél-afrikai hashtagszerű ábrák, amelyek 73 ezer éve készültek, időben jóval megelőzik.