Felfedezték Kína legrégebbi ismert palotáját

Az ősi palotára Suanghuajsu lelőhelyen, Csengcsou tartományi főváros külterületén bukkantak rá.

Forrás: MTI2021. 01. 15. 9:15
Kína eddig ismert legrégebbi palotáját földbe építették (A kép illusztráció) Forrás: flickr
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Feltárták Kína eddigi legrégebbi ismert palotáját Henan tartományban egy 5300 éves ősi város romjai közt. Az új felfedezés az eddigi ismeretekhez képest mintegy ezer évvel régebbre vezeti vissza az ország palotaépítési történelmét.

Az ősi palotát Suanghuajsu lelőhelyen fedezték fel, Csengcsou tartományi főváros külterületén – közölte Vej Vang, a Kínai Régészeti Társaság elnöke.

Korábban, 2017-ben Henan tartományban egy 3800-3500 éves palotát találtak, később pedig Sanhszi tartományban Taosi lelőhelyen egy 4300-3900 éves palotát.

Suanghuajsu a középső és kései Jangsao-kultúra nagy települése volt mintegy 5300 éve. A Sárga-folyó déli partján egy fennsíkon terült el, ott, ahol a Jihe és a Lohe folyók összefutnak. A térséget mindig is a kínai civilizáció szíveként tartották számon.

Kína eddig ismert legrégebbi palotáját földbe építették (A kép illusztráció)
Fotó: flickr

A mintegy 1,17 négyzetkilométernyi területű lelőhelyen három nagy vizesárok maradványai találhatók, középen körben nagyméretű lakóövezet, alaposan megtervezett köztemetők.

A palotát döngölt földplatformra építették, amely mintegy 4300 négyzetmétert foglal el és különböző szerkezetek alapjait rejti. Az ásatási munkálatok során két építmény alapját tárták fel. A platform nyugati felén terült el egy téglalap alakú udvar, amelynek déli falain túl egy 880 négyzetméteres nagy teret fedeztek fel. A keleti oldalon egy 1500 négyzetméteres udvar terült el három nagy kapuval.

Egy régóta fennálló nézetet kérdőjelez meg a kutatócsoport

Egy nemzetközi kutatócsoport megkérdőjelezi azt a régóta fennálló nézetet, amely szerint a középkori közép-ázsiai folyó menti civilizációk megsemmisülése a mongol hódító hadjáratok eredménye volt a 13. század elején.

A közép-ázsiai Aral-tó medencéje és a térséget átszelő nagy folyók mente egykoron fejlett civilizációk otthona volt, amelyek a folyók áradásának vizét öntözésre hasznosították. A térségben élő civilizációk hanyatlását gyakran a 13. század eleji mongol invázió számlájára írják, de egy új kutatás a folyók hosszú távú dinamikájáról és az ősi öntözőrendszerekről megmutatta, hogy a változó klíma és a szárazabb körülmények lehetnek a valódi okok.

A teljes cikk ITT olvasható el.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.