tudósok absztinencia ivás alkohol kutatók

Még egy fontos érv az absztinencia mellett

Egy közel 108 ezer emberen végzett felmérés kimutatta, hogy már a legfeljebb napi egy alkoholos italt fogyasztók körében is gyakoribb a rendezetlen szívveréssel járó pitvarfibrilláció, mint a teljes absztinensekben – írja az Origó.

Forrás: origo.hu2021. 01. 24. 11:14

A European Heart Journal c. folyóiratban publikált tanulmány szerint a teljesen absztinencia gyakorlóihoz képest már a napi egyetlen alkoholos italt fogyasztóknak is a pitvarfibrilláció 16 százalékos kockázatnövekedésével kell számolniuk.

A tanulmány átlagos (medián) utánkövetési ideje csaknem 14 év volt.

Az eredmények számszerűen azt jelentik, hogy míg az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók körében a vizsgálat időtartama alatt 100-ból 4 esetben jelentkezett pitvarfibrilláció, már a legkevesebbet italozók körében is 100-ból 5-ször alakult ki ez a probléma.

A pitvarfibrilláció az egyik leggyakrabban előforduló szívritmuszavar. Ebben a szívműködési zavarban a szív regulációs funkciója sérült, az úgynevezett szinusz-csomó működése kiesik, amely egyébként a szívkontrakciós ingert kiváltaná, ennek hatására a kamrák veszik át a szabályozó, szerepet.

A legkisebb alkoholfogyasztású csoportban egyesek csak heti 1-2 italt fogyasztottak, és a rendszeresebben ivók – a csoport több mint 75 százaléka – sem gördített le napi egy italnál többet. A kutatás szempontjából egy 12 g etanolt tartalmazó italadag – 1.2 dl bor, 3.3 dl sör vagy 4 cl rövid – számított egy italnak.

Kivétel erősíti a szabályt

Régóta ismeretes, hogy a rendszeresen sok alkoholt fogyasztók körében gyakrabban alakul ki szívelégtelenség, ez pedig növeli a pitvarfibrilláció kockázatát. Viszont eddig úgy tűnt, hogy az alkoholtól való teljes tartózkodás sem kifizetődő, mivel több tanulmány is arra jutott,

hogy a szigorú absztinencia kissé növeli a szívproblémák rizikóját

a mértékkel történő alkoholfogyasztáshoz képest, fenntartva, hogy a kockázat ismét meredeken emelkedik a masszív italozóknál. Az alkoholfogyasztás és általánosságban a szívbetegségek kockázata közötti összefüggést tehát az eddigi ismeretek szerint egy „J„ alakú görbével lehetett jellemezni.

Konkrétan a pitvarfibrillációra nézve ugyanakkor nem vizsgálták eddig ennek a tételnek az érvényességét. A hamburgi Egyetemi Szív- és Érrendszeri Központ kardiológus konzultánsa, Renate Schnabel professzor által vezetett mostani kutatás arra jutott, hogy bár a szívelégtelenségre csakugyan fennáll a „J” alakú összefüggés, vagyis a szerény mértékű alkoholfogyasztás előnyös a teljes absztinenciához képest,

a pitvarfibrillációra ugyanez nem mondható el, melynek rizikója az absztinensekben a legalacsonyabb.

Az eredményből egyértelműen következik, hogy a mértékkel italozókban a pitvarfibrillációt nem szívelégtelenség, hanem valamilyen független tényező váltja ki.

Nem kórházi, hanem közösségi adatokat vizsgáltak

„Tudomásunk szerint ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely az alkoholfogyasztás és a pitvarfibrilláció előfordulása közötti összefüggést vizsgálja hosszú időtávon az általános népességben – nyilatkozta Schnabel.

– A korábbi kutatások nem rendelkeztek a szükséges statisztikai erővel a kérdés tisztázásához, bár kétségkívül rámutattak az alkoholfogyasztás és az egyéb szívproblémák, így a szívroham és a szívelégtelenség közötti kapcsolatra. Tanulmányunk ellenben alkalmas annak bizonyítására, hogy már egészen csekély mértékű rendszeres alkoholfogyasztás is növelheti a pitvarfibrilláció kockázatát.„

„Ez a következtetés azért fontos, mert a rendszeres mérsékelt alkoholfogyasztás, például a napi egy pohár bor szívvédő hatását széles körben, így a sajtóban is szokás hirdetni. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy ez az ajánlás csak úgy fenntartható, ha mérlegre tesszük az alkoholnak valamennyi szív- és érrendszeri betegségre, köztük a pitvarfibrillációra gyakorolt hatását” – tette hozzá Schnabel.

A szerzők öt közösségi – tehát nem kórházi – kutatás adatait elemezték, melyekben öt országból – Svédországból, Norvégiából, Finnországból, Dániából és Olaszországból – összesen 107.845 ember vett részt.

Az önként jelentkező résztvevők

A kutatáshoz való csatlakozásukkor, valamikor 1982 és 2010 között orvosi vizsgálatokon estek át, és adatokat szolgáltattak a kórtörténetükről, az életvitelükről (beleértve az alkoholfogyasztást és a dohányzást), a foglalkoztatotti státuszukról és a végzettségükről. A résztvevők közül 100.092-nek a csatlakozás idején nem volt pitvarfibrillációja. A medián életkoruk ekkor közel 48 év volt; a legfiatalabb résztvevő 24, a legidősebb 97 éves korában csatlakozott a vizsgálathoz.

A nőknél és férfiaknál egyaránt hasonlóak a kockázatok

Az átlagosan 14 éves megfigyelési időszak alatt 5 854 embernél alakult ki pitvarfibrilláció. Az alkoholfogyasztás és a pitvarfibrilláció kockázata közötti összefüggés hasonló volt férfiakban és nőkben, bármilyen alkoholos ital fogyasztása esetén.

A napi egy alkoholos italt fogyasztóknál a teljes absztinensekhez képest 16 százalékkal gyakrabban alakult ki a szívműködési zavar; a napi egy és két adag között fogyasztóknál ez a kockázatnövekedés 28 százalékra, a 4-nél többet fogyasztóknál pedig már 47 százalékra emelkedett.

Hogy pontosan milyen módon váltja ki a hosszú időn át gyakorolt mérsékelt alkoholfogyasztás a pitvarfibrillációt, az egyelőre nem ismert. Más tanulmányokból annyit tudunk, hogy a rövid időn belül, mondjuk egy karácsonyi-szilveszteri periódus vagy akár csak egy bulis hétvége alatt megivott nagy mennyiségű szesz ún. „ünnepi szívbetegséget„ válthat ki egyesekben, valamint hogy a pitvarfibrillációra hajlamos betegekben már kis mennyiségű alkohol is szívritmuszavart okozhat. A kutatók a tanulmány korlátai között említik azt,

hogy az elfogyasztott ital mennyiségét és fajtáját a résztvevők önbevallásos formában közölték,

akik a tényleges mennyiségnél esetleg kicsit kevesebbet írtak be a kérdőívekbe, illetve hogy a hosszabb időközönkénti adatszolgáltatás miatt az alkalmi – ünnepi, bulizós – nagy piálások nem is kerültek az adatgyűjtők látókörébe.

A teljes cikket ITT érheti el.