Országos Sasszinkron: elkészült a legújabb sastérkép

Az egy évvel korábbi számokhoz mért elmaradás nem feltétlenül jelenti a hazánkban telelő populációk nagyságának csökkenését.

Rétisasból 48 példányt észleltek Zala megyében Forrás: Gál Szabolcs

Annak ellenére is kevesebb ragadozó madarat számláltak a január közepén zajló háromnapos XVIII. Országos Sasszinkron során, hogy a felmért területek nagysága minden korábbi mértéket felülmúlt.

Az egy évvel korábbi számokhoz mért elmaradás azonban nem feltétlenül jelenti a hazánkban telelő populációk nagyságának csökkenését, a madármegfigyelési akció eredményességét ugyanis számos tényező befolyásolja. Lelkes András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre beszélt erről, aki maga is részt vett az akcióban.

Mi az a sasszinkron?

– A sasszinkront a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezte abból a célból, hogy viszonylag pontos számokkal rendelkezzünk a hazánkban telelő ragadozó madarakról, nyomon követhessük az állományuk változásait, s következtetni tudjunk az esetleges okokra is – magyarázta Lelkes András. – A sasszinkron mindig azonos időpontban, január második hetének végén zajlik, amikor viszonylag jól felmérhető a telelő állomány. Az idei már a tizennyolcadik akció volt, s negyedik alkalommal terjedt ki a határon túli területekre, az úgynevezett pannon térségre.

Ez évben nem volt túl szerencsés az időpont, az enyhe tél miatt a madarak most kevésbé koncentrálódtak a keményebb fagyok idején számukra biztos táplálékot nyújtó, általunk pedig jól áttekinthető vizes élőhelyek környékére, s a havazás is nehezítette a megfigyelést. Csökken a látótávolság, csapadékos időben a madarak megbújnak, kevésbé mozognak, nehezebben észlelhetők.

Ezeket a hátrányokat némileg kiegyensúlyozta, hogy minden eddiginél nagyobb területet sikerült áttekinteni, az ország teljes területének 24 százalékát fedtük le. A sasok élettere szempontjából ez az arány valójában nagyobb, hiszen a nagyvárosok lakóövezeteit nyugodtan kihagyhatjuk.

Ez a lefedettség azt jelenti, hogy a megfigyelők, a szervező egyesület tagjai, a civil társszervezetek aktivistái, a természetvédelmi szakemberek, valamint az egyéb önkéntesek most olyan helyekre is eljutottak, amelyekre korábban még sosem terjedt ki a sasszinkron.

Rétisasból 48 példányt észleltek Zala megyében
Fotó: Gál Szabolcs

Réti, parlagi, szirti és fekete sast is láttak

Sasból négy fajt sikerült megfigyelni az ország területén, legnagyobb létszámban – ahogy az várható is volt – a rétisas telel hazánkban. Az országos statisztika szerint minimum 1026, maximum 1076 rétisast észleltek az önkéntesek. Lelkes András rögtön magyarázza is a különbséget: előfordulhat, hogy egy-egy példányt több megfigyelő párhuzamosan is észlelt, például annak okán, hogy az általuk feltérképezett terület szélén látták a madarat.

Parlagi sasból minimum 550, maximum 578 példányt láttak, szirti sasból ötöt, fekete sasból pedig négyet.

– A parlagi sas Zalában egyáltalán nem jellemző, most sem láttunk itt – folytatta a természetvédelmi őr.

– Az Alföld, azon belül is a Hortobágy, továbbá Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés megye, illetve a Heves–Borsodi-síkság és a Kisalföld az élőhelyük. Rétisas viszont gyakorlatilag bárhol előfordulhat, Zalában is volt 48 példány, ebből kettőt én magam észleltem. Leggyakoribb zalai előfordulási helyük a Kis-Balaton és a Miklósfai-tavak környéke, több mint ötven százalékukat most is ezeken a helyeken jegyezték fel a kollégák.

A Magyarországon észlelt négy fekete sasból kettő ugyancsak a Kis-Balatonnál tanyázott.

Egerészölyv és vörösvércse

A hazánkban legnagyobb számban előforduló ragadozó madár továbbra is az egerész­ölyv, ebből az ország területén 11 317 példányt, Zalában 302 egyedet észleltek. A második legjellemzőbb a vörös vércse, ennek magyarországi állománya 2933 példány, a zalai előfordulása viszont csak 31 egyed volt.

A teljes cikk ITT olvasható tovább.