Új megoldás segíthet az epilepsziaroham kezelésében

A megoldást a Szegedi Tudományegyetem neurológiai betegségekkel foglalkozó kutatói dolgozták ki.

A mozgászavarok - köztük az epilepszia - kialakulásának forrása az emberi agyban keresendő (a kép illusztráció) Fotó: Beliczay László Forrás: MTI/Beliczay László

Az epilepsziaroham kezelésére dolgoztak ki új megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) neurológiai betegségekkel foglalkozó kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.

Berényi Antal – aki a munkatársaival végzett kutatásaik eredményeit a patinás idegtudományi szaklapban, az oxfordi Brainben publikálta – kifejtette, az epilepszia 60-70 millió embert érint a világon. Ez a betegség a gyógyszeripar számára csak az Európai Unióban 20 milliárd eurós piacot jelent, miközben a betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek.

Az ilyen esetekre fejlesztett klinikai agyingerlő eszközök hatásossága – minden erőfeszítés ellenére – csak 50 százalék körüli. Ennek oka, hogy mindegyik egy előre meghatározott ingerlési mintát alkalmaz – jellemezte a helyzetet az SZTE orvostudományi karának adjunktusa.

A szegedi kutatók kísérleteinek eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség.

Minden epilepsziarohamhoz egyedi ingerlési minta szükséges, mivel a „konzerv” ingerlés sok esetben akár meg is hosszabbítja a görcsös állapotot. Az időzítés mellett az ingerlés helye is kritikus.

Sok epilepsziás roham a hippokampuszból indul el. Ez a C betűhöz hasonló alakú, kiterjedt agyterület, érthető okból, nem stimulálható egyetlen elektródával. A Brain-beli cikk az ilyen „problémás” esetek elektroterápiájához javasol hatékony beavatkozási pontot.

A mozgászavarok – köztük az epilepszia – kialakulásának forrása az emberi agyban keresendő (a kép illusztráció)
Fotó: MTI/Beliczay László

Az SZTE munkatársai olyan kicsi agyterületet kerestek, amelyhez jól illeszthető az ingerléséért felelős elektróda. Ez, az agy mélyebb részen található terület, a mediális septum, ami jól célozható mérete ellenére nagyon erős kontroll alatt tudja tartani az egyébként átfogóan ingerelhetetlen hippokampusz egészét. A szakemberek azt feltételezik, hogy a koponyacsonton kívülről érkező elektromos ingerek is elegendően hatnak majd a mediális septum idegsejtjeire.

„Ha elindul az epilepsziaroham, nagyon gyors algoritmusok kellenek ahhoz, hogy szinte azonnal, a másodperc tört része alatt tudjanak olyan ingert generálni, amely illeszkedik ahhoz, ami éppen az agyban történik”

– hangsúlyozta Berényi Antal. Eredményeikben az orvostudományon kívül a matematika, az informatika, az elektronika fontos szerepet játszik, mert így sikerült megtalálni azt az eljárást, amellyel az ingerlés jellegét az adott roham mintázatához tudják igazítani.

A szegedi kutatócsoportnak a mediális septummal kapcsolatos 2014-es első alapkutatási megfigyelésit követően, tavaly születtek meg azok az alkalmazott kutatási eredményei, amelyeket a közeljövőben az ipari alkalmazás követ, melyhez a megfelelő eszköz kialakítása szükséges.

A bőrrák felismerését vizsgáló kérdőívet állítottak össze gyerekeknek

A bőrrák felismerésében segít a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika által elindított online játékos kérdőív – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t. Kemény Lajos, a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a kutatócsoport egyik tagja úgy fogalmazott: a hipotézisük szerint a jó- vagy rosszindulatú daganat felismeréséhez nem feltétlenül szükséges orvosi ismeret. A klinika kutatócsoportja kétszer 15 fotóból álló, anyajegyekről és bőrrákokról készült képsorozatot állított össze. A vizsgálat első részében a kérdőív kitöltőinek megérzésük alapján kellett „jó” vagy „rossz” csoportba osztályozniuk a fotón látható bőrelváltozásokat. A „rossz” csoportba sorolt elváltozással sürgősen orvoshoz kell fordulni.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.