A 10-11. századi Kárpát-medencei köznépi temetők anyai vonalainak vizsgálata címmel megjelent publikáció (Maternal Lineages from 10–11th Century Commoner Cemeteries of the Carpathian Basin) szerint a magyar régészek nagyszámú honfoglalás korából származó temetőt tártak fel és írtak le, melyek két fő csoportba sorolhatók.
A feltárt temetők egyik csoportja a kis sírszámú, 9-10. századra keltezhető szállási temetőket tartalmazza, melyekben feltehetően a katonai vezető réteghez tartozó egyéneket és családtagjaikat temették viszonylag gazdag tárgyi mellékletekkel. A feltárt temetők második csoportját pedig és a 10-12. századra keltezhető nagyobb sírszámú, úgynevezett falusi temetők alkotják, melyek szegényes mellékletű sírokat tartalmaznak, és a honfoglalás kori köznéphez köthetők.
A honfoglalás történeti értelmezését döntően befolyásolja, hogy a kétféle temető ugyanazt a népességet, vagy két eltérő származású népességet rejt-e, erre a kérdésre az archeogenetikai módszerekkel viszont már meggyőző válaszokat lehet adni.
A korábbi archeogenetikai kutatások főként a honfoglaló magyarság vezető rétegének vizsgálatára koncentráltak, ezekről az őseinkről kiderült, hogy mind anyai, mind apai vonalon jelentős, kb. 30%-os belső- és közép-ázsiai genetikai örökséggel rendelkeznek.
Hogy a kétféle temető népességét összehasonlíthassák, az MKI kutatói legutóbbi munkájukban 9 falusi temetőből származó 177 egyén anyai leszármazási vonalát (teljes mitogenomját) határozták meg, de emellett a vezető elithez tartozó újabb szállási temető 14 mintáját is jellemezték. A korábbi adatokkal együtt így 182 köznéphez köthető anyai vonalat tudtak összehasonlítani 112 szállási, úgynevezett elit temetőből származó mintával.
Először megállapították az egyéni vonalak földrajzi (filogeográfiai) származását. Ebből kiderült, hogy a köznép kevesebb, mint 13%-a rendelkezett Ázsiába visszavezethető leszármazási vonallal, ami kevesebb, mint fele az elit esetében tapasztalt 30%-nak.
Emellett mind az európai, mind az ázsiai eredetű haplocsoportok összetétele jelentős eltérést mutatott a kétféle temető népessége között.
Ezt követően populációgenetikai vizsgálatokkal keresték a köznépi temetők összetételéhez legjobban hasonlító egykori népességeket, melynek során adataikat 86 történeti népesség adataival vetettük össze. Mind a szekvencia alapú, mind pedig a haplocsoport alapú vizsgálatok jelentős különbséget mutattak ki a szállási és falusi temetők népessége között.
A köznéphez leghasonlóbb genetikai mintázatot közép-európai történeti népességek mutattak, míg az elit vaskori, eurázsiai sztyeppei csoportokhoz hasonlított leginkább.
