Büszkék lehetnek rá a helybeliek, aminek ékes bizonyítéka egy nemrég megjelent album, melyben a maradandót alkotó mesterre emlékeznek. És ennek a könyvnek is története van.
„Nem kerestem Tiringert, ő talált rám”
– szögezi le elöljáróban Dömötör Tibor Attila aranydiplomás gépészmérnök, címzetes főiskolai adjunktus, aki nyugdíjaséveit teszi izgalmasabbá azzal, hogy a legnagyobb közösségi hálón lakóhelye építészeti értékeire hívja fel a figyelmet.
Három évvel ezelőtt kezdett posztolni a város múltját és jelenét feltáró oldalon, mintegy ezer, Tiringerrel kapcsolatos képet és információt tett közzé. Később saját csoportot szervezett, ahol folytatta a kecskeméti iparos munkásságának népszerűsítését, egyedi kovácsoltvas alkotásairól pedig több mint hétszáz fotót osztott meg, és ez a szám napról napra növekszik.

Fotó: SZABADFOLD.HU
Mások is elkezdtek „mozgolódni” a témában, Horváth Zoltán gyűjtő Tiringer-műveket ábrázoló képeslapokat adott ki, amelyek Benedek György fotográfiái alapján készültek.
Mindezeket látva Kriston-Vízi József Podmaniczky-díjas főmuzeológus felvetette, hogy érdemes lenne a műlakatos életútját bemutatni, és alkotóműhelyének válogatott remekeit egy albumban kiadni. A kezdeményezést először a Kecskeméti Városszépítő Egyesület karolta fel, nemcsak kiadóként, hanem szponzorként is. Rajtuk kívül a vasműves leszármazottai és mintegy harminc lokálpatrióta, valamint számos helyi és országos intézmény nyújtott segítséget.

Fotó: SZABADFOLD.HU / CSALÁDI ARCHIVUM
A munkálatok örök motorja Dömötör Tibor Attila, ő írta az előszót is. Az album vizuális arculatát a fotók többségét készítő Benedek György alakította ki. A szerkesztő Kriston-Vízi József lett. A kötetben helyet kapott dr. Bánszky Pál művészettörténész 1985-ben írott, Tiringer Ferenc páratlan életútjáról szóló tanulmánya is. Sok információval segített a mester egyik dédunokája, Füléné Gábor Ildikó dédapjáról szóló visszaemlékezése is.

Fotó: SZABADFOLD.HU
Kecskeméten, a Mikes utcában még áll az az épület, ahol Tiringer Ferenc egyik műhelye volt. Hogy jó helyen járunk, azt a mívesen kialakított kétszárnyú nagykapu igazolja, az aranyozott oválkeretet balról acélt reszelő, jobbról acélt kovácsoló alak díszíti, a „Tiringer”, illetve a „Műlakatos” felirat pedig a hajdani tulajdonosra utal.