Egy kiemelkedő kovácsművész kecskeméti öröksége

Ha Kecskemét belvárosában sétál az ember, lépten-nyomon megakad a szeme a régi házak gyönyörű kovácsoltvas kapuin, az ablakdíszítő rácsokon, a zárcímeken, a temetőkben pedig a síremlékeket körbeölelő kerítéseken. Ezek a remekművek a XX. század első harmadának egyik legkiemelkedőbb magyar kovácsművésze tehetségét és fantáziáját dicsérik – olvasható a Szabad Föld cikkében.

Forrás: SZABADFOLD.HU2021. 03. 12. 9:58
Kecskeméten, a Mikes utcában még áll az az épület, ahol Tiringer Ferenc egyik műhelye volt Forrás: SZABADFOLD.HU
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Büszkék lehetnek rá a helybeliek, aminek ékes bizonyítéka egy nemrég megjelent album, melyben a maradandót alkotó mesterre emlékeznek. És ennek a könyvnek is története van.

„Nem kerestem Tiringert, ő talált rám”

– szögezi le elöljáróban Dömötör Tibor Attila aranydiplomás gépészmérnök, címzetes főiskolai adjunktus, aki nyugdíjaséveit teszi izgalmasabbá azzal, hogy a legnagyobb közösségi hálón lakóhelye építészeti értékeire hívja fel a figyelmet.

Három évvel ezelőtt kezdett posztolni a város múltját és jelenét feltáró oldalon, mintegy ezer, Ti­rin­gerrel kapcsolatos képet és információt tett közzé. Később saját csoportot szervezett, ahol folytatta a kecskeméti iparos munkásságának népszerűsítését, egyedi kovácsoltvas alkotásairól pedig több mint hétszáz fotót osztott meg, és ez a szám napról napra növekszik.

Kecskeméten, a Mikes utcában még áll az az épület, ahol Tiringer Ferenc egyik műhelye volt
Fotó: SZABADFOLD.HU

Mások is elkezdtek „mozgolódni” a témában, Horváth Zoltán gyűjtő Tiringer-mű­veket ábrázoló képeslapokat adott ki, amelyek Benedek György fotográfiái alapján készültek.

Mindezeket látva Kriston-Vízi József Podmaniczky-díjas főmuzeológus felvetette, hogy érdemes lenne a műlakatos életútját bemutatni, és alkotóműhelyének válogatott remekeit egy albumban kiadni. A kezdeményezést először a Kecskeméti Városszépítő Egyesület karolta fel, nemcsak kiadóként, hanem szponzorként is. Rajtuk kívül a vasműves leszármazottai és mintegy harminc lokálpatrióta, valamint számos helyi és országos intézmény nyújtott segítséget.

A fiatal Tiringer Ferenc portréja
Fotó: SZABADFOLD.HU / CSALÁDI ARCHIVUM

A munkálatok örök motorja Dömötör Tibor Attila, ő írta az előszót is. Az album vizuális arculatát a fotók többségét készítő Benedek György alakította ki. A szerkesztő Kriston-Vízi József lett. A kötetben helyet kapott dr. Bánszky Pál művészettörténész 1985-ben írott, Tiringer Ferenc páratlan életútjáról szóló tanulmánya is. Sok információval segített a mester egyik dédunokája, Füléné Gábor Ildikó dédapjáról szóló visszaemlékezése is.

A Barátok temploma neobarokk kapuzata
Fotó: SZABADFOLD.HU

Kecskeméten, a Mikes utcában még áll az az épület, ahol Tiringer Ferenc egyik műhelye volt. Hogy jó helyen járunk, azt a mívesen kialakított kétszárnyú nagykapu igazolja, az aranyozott oválkeretet balról acélt reszelő, jobbról acélt kovácsoló alak díszíti, a „Tiringer”, illetve a „Műlakatos” felirat pedig a hajdani tulajdonosra utal.

A Refomátus Újkollégium kapuja
Fotó: SZABADFOLD.HU

Nem tősgyökeres kecskeméti, Sárbogárdon született 1875-ben. Tizenhárom testvéréből ő lett egyedül urasági kovácsinas, öt évig verte a vasat, patkolta a lovakat, amíg felszabadították. Tizenkilenc esztendősen Budapesten, a szakma kitűnő mesterénél, Jungfer Gyulánál kezdte ellesni a műlakatosság titkait.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.