A Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség és annál előnytelenebbül alakulnak a szívfrekvencia-variabilitás mutatói, ami egyes keringési betegségek kialakulásának magasabb rizikóját is jelenti – olvasható a SOTE szerdai közleményében.
„Munkanapokon jellemzően korábban fekszünk le és korábban is kelünk, míg a szabadnapokon nagyobb lehetőségünk van arra, hogy magunk döntsünk az ébredés időpontjáról.
Amennyiben rendszeresen, akár többórás eltérés is van ebben a ritmusban, az hatással van a szívműködés idegi szabályozására is”
– állapították meg a kutatók.
Káldi Krisztina, az Élettani Intézet egyetemi docense kiemelte: „Szabadnapokon és hétvégén inkább a saját biológiai óránk által diktált ritmus szerint élhetünk, vagyis akkor feküdhetünk le, amikor álmosak vagyunk és akkor kelhetünk fel, amikor kipihentük magunkat”. A kutató szerint a két időablak között többórás eltérés is lehet. Ezt nevezik szociális jetlagnek, ami olyan, mintha minden hétvégén két-három időzónát átlépő utazást tennénk.
Mint a közleményben megjegyzik, a téma különösen aktuális, hiszen az év során most a leghosszabbak a nappalok, és ez a nyári időszámítás miatt azt jelenti, hogy még este fél tízkor is világos van.
A kutatók szerint ez a meghosszabbodott esti világos időszak becsapja a belső óránkat, azt az információt közvetíti felé, hogy korán van.
Ezáltal csökkenti az álmosságot, és nehezíti az elalvást a munkanapokon, ami a korai kelés miatt alváshiányhoz vezet, hétvégén pedig még jobban kitolja az alvásablakunkat, ami tovább növeli a szociális jetlaget.
A Kronofiziológiai Munkacsoport munkatársai a Magatartástudományi Intézettel együttműködve fiatal, egészséges férfiakon vizsgálták, hogy a szociális jetlag és a szubjektív alvásminőség, valamint az autonóm idegrendszer állapotát jól jellemző szívfrekvencia-variabilitás között van-e összefüggés.
Az alvásminőség jellemzésére egy standardizált kérdőívet használtak, melynek eredményei kimutatták: azok, akik hétköznapokon nem a biológiai órájuk szerinti ritmusban aludtak – például azért, mert úgynevezett bagoly típusúak, azaz maguktól később feküdnének és később kelnének – rosszabb alvásminőségről számoltak be.
