Izgalmakban és titkokban gazdag a Magyarországon hatalmas kultusszal rendelkező, legendásan gyönyörű Sisi császárné élete. Nem csoda, hogy a mai napig kutatják, a királyné valóban olyan pompában és irigylésre méltó boldogságban töltötte-e mindennapjait, mint ahogyan a históriákból ismerhetjük. A különböző feljegyzések egy ellentmondásokkal átszőtt életutat mutatnak, Sisi valódi arcát pedig egy rendhagyó kiállítás segítségével most még közelebbről ismerhetjük meg.
A Magyar Nemzeti Múzeum páratlan darabjaiból álló Sisi-tárlata a közelmúltban Szegedre érkezett, az M2 Petőfi TV stábja a különleges gyűjteményt pedig az Én Vagyok Itt! legutóbbi adásában a nézőknek is megmutatta, egyenesen a kiállításnak helyet adó Móra Ferenc Múzeumból.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
„Sisi kínosan ügyelt az alakjára. 172 centis magasságához sosem volt több 50 kilogrammnál. A saját testére úgy tekintett, mint egy műalkotásra. Menyasszonyként mindössze 47, a halálakor pedig 55 centiméteres volt a dereka. Rengeteget sportolt, volt, hogy napi tíz órát sétált vagy 200 kilométert lovagolt. Közben imádta a hagyományos bajor ételeket, például a kolbászt, ha belakmározott belőlük, akkor a következő napon semmi mást nem vett magához, csak hat pohár tejet” – mondta el az Én Vagyok Itt! bejátszójában Medgyesi Konstantin történész.
A császárné hiúsága határtalan volt: 35 éves kora után megtiltotta, hogy festmény vagy fotó készüljön róla. A bokáig érő hajkoronáját ugyanakkor megjelenése legnagyobb ékének tartotta, amit külön fodrászgárda tartott rendben – ellenben fogsorával, amelyet kifejezetten csúnyának talált, ezért sosem mosolygott vagy nevetett nyitott szájjal. Az adásból az is kiderült, hogy az uralkodónő igazi lázadó volt: ötvenéves korában egy horgonyt tetováltatott a vállára. Hogy miért borzolta váratlan tettével a közvéleményt Sisi, az Én Vagyok Itt! idézett adásából kiderül.
Kínozta magát Sisi, a magyarok királynéja, hogy karcsúbb legyen
Földig érő, gesztenyebarna haja és karcsú alakja Sisi védjegyévé vált. Ausztria császárnéja, valamint Magyarország és Csehország királynéja rendkívüli jelenségként került a XIX. század és az utókor köztudatába. Csipkekabátkája a Bécsi Dorotheum következő, a császári ház emlékeit értékesítő aukciójának egyik legfontosabb tárgya.
