A GJ 367 b a Földtől 31 fényévnyi távolságra van, 7,7 óra alatt kerüli meg anyacsillagát, a GJ 367 nevű vörös törpét, mely nagyjából fele akkora, mint a Nap, emellett jóval hűvösebb és kevésbé fényes.
Úgy tűnik, több hasonlóságot mutat a bolygó a Merkúrral. A Földnél kisebb méretű kőzetbolygók közé tartozik, felfedezése egy lépéssel közelebb vihet a "második Föld" megtalálásához - véli Kristine Lam, a DLR vezető szakembere.
A bolygó azonban semmiképpen sem lehet második Föld, mivel nagyon nagy mértékű sugárzásnak van kitéve, 500-szor erősebbnek, mint a Föld - fejtette ki Csizmadia. A GJ 367 b felszíni hőmérséklete azon az oldalon, mely állandóan csillaga felé fordul, elérheti az 1500 Celsius-fokot - ezen a hőmérsékleten minden kőzet és fém megolvad.
A tudósok eredményeikről a Science című tudományos lapban számoltak be.
Az exobolygók felfedezése azért kiemelt jelentőségű a kutatók számára, mivel ezeken elképzelhető az élet. A GJ 367 b felfedezéséhez használt módszer segíthet a megfelelő jelöltek feltárásában. Mintegy negyed évszázaddal az első exobolygó felfedezése után a tudósok egyre precízebben tudják megállapítani az égitestek jellemzőit, ezáltal több információt szereznek különböző változataikról.
A gázóriásokkal ellentétben a Földhöz hasonlatos sziklás világok jóval mérsékeltebb hőmérsékletűek és fontos összetevőket tartalmaznak, például folyékony vizet és oxigént. Bár nem minden kőzetbolygó élhető, a kisebb égitestek keresése és típusuk meghatározása segíthet megérteni, hogyan alakultak ki, mi tesz élhetővé egy bolygót és segít megállapítani, vajon egyedülálló-e a Naprendszer
– fejtette ki Lam.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
