Magyar kutyák háborús szolgálatát mutatja be egy friss tárlat

„Négylábú bajtársak – katonák és kutyák” címmel új időszaki kül- és beltéri fotókiállítás nyílt Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

A tárlaton az Osztrák-Magyar Monarchia időszakától napjainkig mutatják be a hadsereg kötelékében szolgáló és a katonák mellé bajtársnak szegődő kutyákat.

Vannak fotók az első világháborúban szolgálatot teljesítő egészségügyi és vontató kutyákról, a Magyar Néphadsereg határőr kutyáiról, valamint napjainkban a Magyar Honvédség kötelékében szolgáló robbanóanyag-kereső, járőr- és őrző-védő kutyákról, kiképzőikről és gazdáikról.

A tárlatot március 28-ig lehet megtekinteni a budai Várban, a Kapisztrán téren lévő Hadtöréneti Intézet és Múzeumban.

Először a német-francia háborút követően, 1872-ben, a francia hadseregben alkalmaztak kutyákat katonai céllal. Az első világháborúban már az Osztrák-Magyar Monarchiában is segítették kutyák a katonákat. Több feladatra is bevetették őket: például sebesültek felkutatására és szállítására – írták.

A császári és királyi, illetve honvéd kutyák kiképzése Bécsben folyt, 1914 végétől a rendőrségtől átvett tapasztalatok alapján. A Magyar Királyi Honvédségen belül a két világháború közötti időszakban határőrök mellé alkalmaztak hadikutyákat, az új határok adta rend fenntartására.

Az első világháborút követően a kutyák hadi alkalmazásának lehetőségei bővültek. Németországban gázfigyelő szolgálatra tanították be őket, a szovjet Vörös Hadseregben pedig harckocsi elhárító kutyákat képeztek ki, amelyeknek a tankok kiiktatása volt a feladata. A második világháborúban a legtöbb hadsereg használt kutyákat, az első világháborúhoz hasonlóan lőszer- és egészségügyi készletszállításra.

Az amerikai hadseregben 1942-ben indult el a K9 hadikutya program, amely során az ebek az alapkiképzést követően speciális kiképzést kaptak: őr, járőr, futár és aknakereső feladatokra.

A második világháborút követően a háborús romok eltakarításakor a Magyarországon állomásozó szovjet kutyás csapatok segítettek a fel nem robbant aknák és robbanószerek mentesítésében.

Napjainkban a Magyar Honvédség öt kutyás alegységgel rendelkezik, amelyek robbanóanyag-kereső, őrző-védő és járőrkutyákat képeznek ki és foglalkoztatnak – olvasható a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közleményében.

Fotó: Militaria.hu

Borítókép: Illusztráció. 1945 Budapest, budai Vár. A Táncsics Mihály (Verbőczy) utca 1., a korábbi brit követség kertje és Boldog XI. Ince pápa (Ibolya) utcai kapuja. Középen Carl Lutz svájci diplomata. (Fotó: Fortepan/Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich/Agnes Hirschi)