Bűnös nagyváradi tollvonások

Ne hagyjuk, hogy magyartalanított, városszerkezetükben szétcincált balkáni településekké váljanak erdélyi városaink! Ez ellen a magyar kormánynak erőteljesen fel kell lépnie.

Balázs D. Attila
2022. 05. 08. 8:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nagyváradi Ezredévi emléktéren 1907. márciusának idusán állították fel Szacsvay Imre egész alakos szobrát. A vértanú jegyző az első magyar népképviseleti országgyűlés legifjabb mártírja volt, akinek „csak egy tollvonás volt bűne”. Ez a tollvonás pedig nem volt más, mint a Habsburg-ház trónfosztását és az ország önállóságát kimondó 1849-es függetlenségi nyilatkozat aláírása.

Szacsvay szobrát 1937-ben bontatta le a megszálló román hatalom, hogy ezzel is megtörje a váradi magyarság szabadságvágyát. Az alkotást a Szigligeti Társaság szemfüles főtitkára, Perédy György mentette meg a pusztulástól, az ő javaslatára történt szakszerűen és nem barbár módon az elbontás. Ám nem sokkal később, a bécsi döntést követően a magyar közigazgatás visszaállíttatta Margó Ede remekművét az eredeti helyére.

Az impozáns szobor ma is ott áll, a tér persze nem a régi magyar nevét viseli. Ifjú időutazóként itt ünnepelhettem meg 1990-ben az első szabad magyar március 15-ét. Koszorúztunk, fényképezkedtünk, nem is sejtettük, hogy más városokban, mint Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, magyarellenes pogromhangulat uralkodik. A váradi Szacsvay-szobor környéke akkor és ott a béke magyar szigete volt.

Ám a tér nyugalma nemrég igen komoly veszélybe került. A képeslap hátterében felsejlő olaszi református templom közvetlen közelében ugyanis „egy tollvonással” több házat – köztük magyar egyházi tulajdont is – le akarna bontani a helyi városvezetés. Egy teljesen fölösleges új utcát akar itt létesíteni az a banda, amelyről megannyi publicisztikát írtam már. Ők azok, akik Nagyvárad történelmi városközpontjából magyarellenes műveleti területet létesítettek az utóbbi időkben.

Ám a templom nemrég ideiglenes műemléki védettséget kapott egy évre, ami remélhetően elveszi a kedvüket a bontásoktól és a kisajátításoktól, amelyekre tulajdonképpen nem lenne semmi szükség. Ezt egyszerű természetességgel be is vallotta a polgármester. Florin Birta így fogalmazott: „Ha a kulturális minisztérium műemlékké nyilvánítja az épületet, akkor egyértelmű, hogy nem fogjuk tudni ott keresztülvágni az utcát, és más megoldásokat fogunk keresni. A történelmi és a megvalósíthatósági tanulmányért felelős kollégáim meg fogják vizsgálni a lehetőségeket. Ha nem lehet megcsinálni, akkor nem is fogjuk megcsinálni.”

Ne hagyjuk, hogy magyartalanított, városszerkezetükben szétcincált balkáni településekké váljanak erdélyi városaink! Ez ellen a magyar kormánynak erőteljesen fel kell lépnie, mert nemcsak Nagyváradra, de lassan Kolozsvárra sem fogunk ráismerni.

Az Időutazás a magyar múltba 89. részében Beregszász elevenedik meg szinte a szó szoros értelmében.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: Nagyvárad, Szacsvay-szobor. 1912-ben postázott képeslap a délvidéki Perlaszra. (Forrás: Balázs D. Attila gyűjteménye)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.