Kárpátalja könyves vára

Ez a képeslap a Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszavétele utáni időkben készült a Nyalábvárról.

Királyháza a föléje magasodó Nyalábvárral együtt Ugocsa része volt egykoron. Legkisebb, s legkarakánabb – Ugocsa non coronat! – vármegyénk alól 1918-ban csúszott ki a talaj először, amikor is a semmiből előbukkant Csehszlovákia magához ragadott belőle egy hatalmas darabot. Nem sokkal később kiharapott egy tekintélyes részt a hízókúrára fogott Románia is. A meggyötört kis Magyarországnak mindezek után egy négyzetméterekben mérhető terület maradt csak a mintegy 1200 négyzetkilométeres Ugocsából, valahol Tiszapéterfalva régi határánál. Ez a zsebkendőnyi földdarab ma feltehetőleg a nálunk maradt Magosliget közigazgatási területéhez tartozik.

A szétszabdalt vármegye legutóbb a Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszavétele után regenerálódott néhány évre. Akkoriban készült ez a képeslap a Nyalábvárról, amely irodalmunk egyik fontos emlékhelye.

Falai között járt Balassi Bálint és Ilosvai Selymes Péter is. Itt készült el 1574-ben „Az hires neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história”, amelyet Ilosvai az irodalompártoló várúrnak, Perényi Istvánnak ajánlott. Neves históriásunk vélhetően a vár könyvtárában kutakodva találkozhatott magával a Toldi mondával.

Az első teljes egészében magyar nyelvű nyomtatvány megszületése is e kárpátaljai várunkhoz kötődik, Komjáti Benedek ugyanis Perényi Gáborné Frangepán Katalin nyalábvári udvarában kezdte el fordítani Szent Pál leveleit. „Az zenth Paal leueley magyar nyeluen” című kötetet végül 1533-ban adta ki nyomtatásban az úttörő tudós kanonok Krakkóban. Szinnyei József, a jeles irodalomtörténész és könyvtáros „a legrégibb tisztán magyar” nyomtatványnak nevezte e művet a későbbiekben.

Az Időutazás a magyar múltba 86. részében tavaszi pezsgőzésre invitáljuk önöket a régi Budafokra.

A sorozat további epizódjait ITT tekinthetik meg.

Borítókép: Királyháza. Várrom. Monostory és Kalántay kiadása 1940 körül. (Fotó: Balázs D. Attila gyűjteménye)