A legrégebbi típusú torockói képeslapot láthatja itt a tisztelt olvasó. A lap 1899 nyarán kerekedett fel Erdély legszebb fekvésű településéről a világ első műszaki egyetemére, az idén 240 éves Műegyetemre. Legek sorozatát rejti ez a lap, amely pusztán egy nap alatt teljesítette a Torockó–Budapest távot. Maga volt ez az „ősvillámposta”! A dák ókorban leragadt román posta tempójából adódóan manapság egy küldemény legalább egy hetet utazik Torockóról a mai Magyarországra.
123 éves magyar múltdarabkánkat először a Torockó és környéke régi képeslapokon című történelmi albumom 2. kötetében közöltem. S hogy a rekordokat tovább fokozzam: ez az egyetlen olyan ismert képeslap, amelyen Orbán Balázs Székelyföld leírásából való metszetek szerepelnek. Példányunkon ráadásul két illusztráció is látható abból az 1871-es kötetből, amelyben neves tájleírónk kikacsintott Torockóra is. Arra a meseszép bányavároskára, amely a közhiedelemmel ellentéteben nem a Székelyföld része. Az viszont tény, hogy a székely exklávé, vagyis Aranyosszék határa a városka fölé magasodó Székelykő sziklagerincén húzódik.
Múltunk e különösen értékes tükörcserepe számít az első torockószentgyörgyi képeslapnak is, hiszen a bal szélső képen ott a szentgyörgyi várrom, ahová Orbán Balázs ugyancsak ellátogatott korszakos művének írásakor. A legnagyobb székely másfél száz esztendeje így írt róla: „A tor.-szentgyörgyi vár bizonnyal egyike hazánk legérdekesebb, legnagyszerűbb s a mellett legépebben fennmaradt építészeti műemlékeinek, miért figyelmesebb vizsgálatunkat méltán kiérdemli.” Bár Orbán Balázs politikusi pályafutása során néha tévedett, de ebben a megállapításában nem. A torockószentgyörgyi ma is a Kárpát-medence egyik legszebb és legfestőibb Árpád-kori várromjának számít, amit minden magyarnak látnia kell.
