Mázas cserepek különös jelekkel

A kelet-törökországi Van tartományban fedezhették fel a Hüla­gü kánnak, Dzsingisz kán egyik unokájának épített palota maradványait. Egyes szakemberek azonban óvatosságra intenek, mondván, több információra van szükség ahhoz, hogy a maradványokat a kánhoz köthessék.

Scientists trace Ilkhanate Khanate's summer palace in Turkiye's Fotó: NECAT HAZAR

Dzsingisz kánnak több gyermeke és még több unokája volt. Egyik unokája a magyar történelemből jól ismert Batu kán, aki 1241–42-ben végigpusztította az országot. Máig vitatott, hogy 1242 tavaszán miért hagyták el váratlanul a Kárpát-medencét a gyilkos hadak. Sokáig azt tartották valószínűnek, hogy Batu kánhoz eljutott Ögödej nagykán 1241. decemberi halálhíre, és ott akart lenni a kánválasztáson. Az sem kizárt, hogy a kedvezőtlen időjárás, a sereg mozgását hátráltató terepviszonyok, illetve a magyarok ellenállása miatt vonultak vissza.

Az 1217–1265 között élt másik unoka, Hülegü kán a Közel-Keleten vezetett katonai expedíciókat. Legemlékezetesebb tette Bagdad 1258-as kifosztása és a város nagy részének lerombolása volt. A várost ötvennapos ostromot követően vette be, lakóit kivégeztette. Bagdad jelentősége ezzel hosszú időre elenyészett, a szunniták kalifátusa megszűnt.

A Mongol Birodalom egysége 1259-ben Möngke kán halála után megbomlott, és a hadvezérek között megkezdődött a harc az utódlásért. A birodalom ezután négy, egymástól meglehetősen elkülönülő részből állt: az Aranyhordából, a Hülegü vezette Ilhanátusból, a közép-ázsiai Csagatáj kánságból, valamint Mongólia és Észak-Kína területeiből. Hülegü visszautasította, hogy jelöltesse magát a következő nagykánnak.

A történelmi feljegyzések Hülegü nyári rezidenciáját, fényűző palotáját egyaránt megemlítik, de nem határozzák meg, hogy pontosan hol található. Törökország Van néven ismert régiójában ezekben a hónapokban egy kifosztott palotát tárnak fel.

– A kán palotakomplexumának maradványai teljesen tönkrementek – mondta a Live Science-nek Munkhtulga Rinchinkhorol, a régészcsapat tagja, a Mongol Tudományos Akadémia régésze. A kifosztás ellenére mázas tetőcserepek, téglák, háromszínű mázas kerámiaedények és porcelán maradványai kerültek elő. Fontos felfedezés, hogy egyes tetőcserepeken a legősibb szimbólumok egyikét fedezték fel. A szvasztika, másik nevén horogkereszt múltja több ezer éves, az ősi civilizációk szülötte. Legtöbbször a jó szerencsét szimbolizálja. A szvasztika a mongol kánok egyik hatalmi szimbóluma volt. Az ezekkel a szimbólumokkal ellátott csempék alapján vélik úgy a kutatók, hogy Hülegü kánhoz tartozó palotát találtak. A leletek és a történelmi feljegyzések, amelyek a mongolok jelenlétét említik a területen, azt üzenik a kutatóknak, hogy a palota az ilhanátus időből származik.

Lehetséges, hogy Hülegü palotájáról van szó

– mondta a lapnak Timothy May, az Észak-Georgia Egyetem közép-eurázsiai történelem professzora, de további leletekre van szükség ahhoz, hogy ezt egyértelműen ki lehessen jelenteni. Van néhány történelmi beszámoló, amely megemlítheti ezt a palotát a Van-tó és az Urmiya-tó között, illetve hogy az ilhanátus nyári fővárost épített a Van-tótól északkeletre, Ala Taqnál, amely valószínűleg egy palotát is magában foglalt.

Annyi bizonyos, hogy ez a vidék fontos terület volt a mongolok számára, így semmi meglepő sincs abban, ha ilhanida korból származó karavánszerájok romjait és kis településeket, esetleg palotákat találnak a régióban. Hogy ez a Hülegü palota-e, majd kiderül. A helyszínen dolgozó török–mongol régészcsapat kutatásáról a következő hónapokban jelentés készül.

Borítókép: Török–mongol feltárás Van tartományban. (Fotó: Europress/AFP)