A csillagász magyarázata szerint a hullócsillagok fényességét két tulajdonság befolyásolja: a porszemek mérete és a Földhöz viszonyított sebességük. Mivel a Föld forgása során a bolygó hajnali oldala belefordul a porfelhőbe, az esti az ellenkező irányba halad. Ennek következtében jóval több hullócsillagot láthatunk, ha az éjszaka második felét választjuk megfigyelésre.
A Perseidák, csakúgy, mint minden hullócsillagraj, mikrometeoroidok sokaságából áll, s még a legnagyobbak is csupán mákszemnyiek. Ezek a mikrometeoroidok többnyire üstökösökből származnak. Az üstökösök a Nap közelébe érve erős aktivitást mutatnak, felszínükről gázok (kóma) és por (csóva) válik le, ez okozza látványos megjelenésüket. Ilyen üstökös 109P/Swift-Tuttle üstökös is, ami a Perseida meteorraj szülőégitestje. Erről az üstökösről származik a por, ami szebbnél szebb színes felvillanásokat okoz augusztus közepén éjjel az égen.
A csillaghullás időszakához igazodik Az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozat is, amelynek során augusztus 14-ig országszerte több mint 80 helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket.
A bemutatók helyszíneiről és a programokról az esemény Facebook-oldalán, valamint az MCSE honlapján és a Google interaktiv térképen tájékozódhatnak az érdeklődők.
Borítókép: A Perseidák meteorraj a Mars bolygó és a Tejút közelében Szkopje felett 2018. augusztus 13-án (Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!