időjárás 2°C Rómeó , Tódor 2023. február 7.
logo
A népi hiedelem szerint azok a lányok, akik házasodni szerettek volna, piros kendőt kötötek a nyakukba

Piroska napján nem fagy, a tél talán elhagy

Szabó Réka Zsuzsanna
2023.01.18. 11:00
Piroska napján nem fagy, a tél talán elhagy

A katolikus egyház január 18-án emlékezik meg a Rómában élt Piroska vértanúról. Ehhez a naphoz számos magyar népszokás is kötődik, de ezen a napon halt meg egyik legkedvesebb magyar szentünk, Árpád-házi Szent Margit is.

A latin eredetű Piroska név jelentése régi, ősi, tiszteletre méltó. 

Hány Szent Piroskát tisztel az egyház?

A katolikus egyház Piroskát vértanúként tiszteli, aki Rómában született egy előkelő keresztény család gyermekeként II. Claudius császár uralkodása idején. A császár üldözte a keresztényeket, a tizenhárom éves lányt pedig a Debreceni-kódexben olvasható legenda szerint pogány áldozatra akarta kényszeríteni. Piroska azonban hű maradt a hitéhez, annak ellenére, hogy oroszlánok elé vetették, megostorozták, forró olajban megfürdették és máglyán akarták elégetni.

A lány hősiesen viselte a kínzásokat és Isten kegyelméből mindig megmenekült, de végül lefejezték az Aventinus-hegy tövében, ahol a tiszteletére később templomot emeltek.

Az Árpád-házi Szent Piroska kétéves volt, amikor elvesztette édesanyját, 1095-ben pedig édesapja, Szent László király is meghalt. Ezután évekig unokatestvére, Könyves Kálmán udvarában élt, majd 16 éves korában az ország érdeke miatt hozzáment Komnenosz II. Jánoshoz. A frigy miatt Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre és az Eiréne nevet kapta. Házasságukból nyolc gyermek született. Piroska a bizánci udvarban rendszeresen fogadott szentföldi zarándokokat és küldötteket Magyarországról, hogy közvetítsen a két állam között. Ő alapította Bizánc egyik legfontosabb kolostorát és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. Akkor érte a halál, amikor elkísérte férjét az egyik hadjáratára.

Még egy magyar szent, Árpád-házi Szent Margit ünnepét is január 18-án tartja az egyház. Az 1241-ben, a tatároktól elvesztett muhi csata után IV. Béla feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel Dalmáciába menekült. A következő évben ott született meg lányuk, Margit, akit felajánlottak Magyarország megmentéséért. A kislány hároméves korában került a Domonkos-rendi apácákhoz, és a Veszprémi Püspökséghez tartozó Nyulak szigetén lévő zárdában élt. 

Később két alkalommal is visszavonhatta volna fogadalmát, de ő visszautasította a cseh és a lengyel király házassági ajánlatát is, mert Istennek akarta szentelni az életét.

A katolikus egyházban Árpád-házi Szent Margitot az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen elvégezte és a legrosszabb ruhákban járt. Napközben dolgozott, éjszakánként imádkozott, és rendszeresen korbácsolta magát. A legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett, amivel apjának is segített diplomáciai ügyeiben. A 28. születésnapja előtt egy héttel halt meg 1270-ben, hat évvel később boldoggá avatták, szentté avatására azonban csak 1943-ban került sor.

Piroska napján, ha fagy, tovább tart a hideg tél. Fotó: MTI/Vajda János

Milyen népszokások kötődnek ehhez a naphoz?

Számos népszokás is kötődik január 18-hoz. A hiedelem szerint „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!”, vagyis január 18-án megtudhatjuk, hogy véget ér-e hamarosan a tél, vagy még legalább negyven napig fagyra számíthatunk. Ezt vették figyelembe a kabai és a Szeged környéki juhászok is, a földművesek pedig ezen a napon nem fogták be a lovakat és a marhákat.

Azok a lányok, akik már házasodni szerettek volna, január 18-án piros kendőt kötöttek a nyakukba, amivel jelezték, hogy még abban az évben férjhez mennek.

 

Elmúlik-e a hideg tél, lesznek-e még fagyok?

A mostani előrejelzések szerint január 18-án fagyra egyáltalán nem számíthatunk, sőt felszakadozik a felhőzet, és több órára kisüthet a nap. Záporok, zivatarok ugyan várhatók és a szél is megerősödhet, a csúcshőmérséklet azonban inkább a tavaszt idézi majd, 5 és 14 Celsius-fok között alakulhat. Az első igazi, tavaszébresztő nap pedig január 20-án érkezik, amikor a Fábiánok és a Sebestyének ünneplik a névnapjukat. A népi megfigyelések szerint ilyenkor kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.

Borítókép: Szent Piroska Eiréne és férje, Komnénosz II. János császár, akik ajándékot adnak a kisded Jézust tartó Szűz Máriának  (Fotó: Wikipédia)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.