A katolikus egyház január 18-án emlékezik meg a Rómában élt Piroska vértanúról. Ehhez a naphoz számos magyar népszokás is kötődik, de ezen a napon halt meg egyik legkedvesebb magyar szentünk, Árpád-házi Szent Margit is.
Szabó Réka Zsuzsanna
2023. 01. 18. 11:00
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A latin eredetű Piroska név jelentése régi, ősi, tiszteletre méltó.
Hány Szent Piroskát tisztel az egyház?
A katolikus egyház Piroskát vértanúként tiszteli, aki Rómában született egy előkelő keresztény család gyermekeként II. Claudius császár uralkodása idején. A császár üldözte a keresztényeket, a tizenhárom éves lányt pedig a Debreceni-kódexben olvasható legenda szerint pogány áldozatra akarta kényszeríteni. Piroska azonban hű maradt a hitéhez, annak ellenére, hogy oroszlánok elé vetették, megostorozták, forró olajban megfürdették és máglyán akarták elégetni.
A lány hősiesen viselte a kínzásokat és Isten kegyelméből mindig megmenekült, de végül lefejezték az Aventinus-hegy tövében, ahol a tiszteletére később templomot emeltek.
Az Árpád-házi Szent Piroska kétéves volt, amikor elvesztette édesanyját, 1095-ben pedig édesapja, Szent László király is meghalt. Ezután évekig unokatestvére, Könyves Kálmán udvarában élt, majd 16 éves korában az ország érdeke miatt hozzáment Komnenosz II. Jánoshoz. A frigy miatt Piroskának át kellett térnie az ortodox hitre és az Eiréne nevet kapta. Házasságukból nyolc gyermek született. Piroska a bizánci udvarban rendszeresen fogadott szentföldi zarándokokat és küldötteket Magyarországról, hogy közvetítsen a két állam között. Ő alapította Bizánc egyik legfontosabb kolostorát és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. Akkor érte a halál, amikor elkísérte férjét az egyik hadjáratára.
Még egy magyar szent, Árpád-házi Szent Margit ünnepét is január 18-án tartja az egyház. Az 1241-ben, a tatároktól elvesztett muhi csata után IV. Béla feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel Dalmáciába menekült. A következő évben ott született meg lányuk, Margit, akit felajánlottak Magyarország megmentéséért. A kislány hároméves korában került a Domonkos-rendi apácákhoz, és a Veszprémi Püspökséghez tartozó Nyulak szigetén lévő zárdában élt.
Később két alkalommal is visszavonhatta volna fogadalmát, de ő visszautasította a cseh és a lengyel király házassági ajánlatát is, mert Istennek akarta szentelni az életét.
A katolikus egyházban Árpád-háziSzent Margitot az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen elvégezte és a legrosszabb ruhákban járt. Napközben dolgozott, éjszakánként imádkozott, és rendszeresen korbácsolta magát. A legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett, amivel apjának is segített diplomáciai ügyeiben. A 28. születésnapja előtt egy héttel halt meg 1270-ben, hat évvel később boldoggá avatták, szentté avatására azonban csak 1943-ban került sor.
Milyen népszokások kötődnek ehhez a naphoz?
Számos népszokás is kötődik január 18-hoz. A hiedelem szerint „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!”, vagyis január 18-án megtudhatjuk, hogy véget ér-e hamarosan a tél, vagy még legalább negyven napig fagyra számíthatunk. Ezt vették figyelembe a kabai és a Szeged környéki juhászok is, a földművesek pedig ezen a napon nem fogták be a lovakat és a marhákat.
Azok a lányok, akik már házasodni szerettek volna, január 18-án piros kendőt kötöttek a nyakukba, amivel jelezték, hogy még abban az évben férjhez mennek.
Elmúlik-e a hideg tél, lesznek-e még fagyok?
A mostani előrejelzések szerint január 18-án fagyra egyáltalán nem számíthatunk, sőt felszakadozik a felhőzet, és több órára kisüthet a nap. Záporok, zivatarok ugyan várhatók és a szél is megerősödhet, a csúcshőmérséklet azonban inkább a tavaszt idézi majd, 5 és 14 Celsius-fok között alakulhat. Az első igazi, tavaszébresztő nap pedig január 20-án érkezik, amikor a Fábiánok és a Sebestyének ünneplik a névnapjukat. A népi megfigyelések szerint ilyenkor kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.
Borítókép: Szent Piroska Eiréne és férje, Komnénosz II. János császár, akik ajándékot adnak a kisded Jézust tartó Szűz Máriának (Fotó: Wikipédia)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.