Meghosszabbított nyitvatartással vár mindenkit a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás

Érdemes ellátogatni a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállításra, mely augusztus 31-ig látogatható a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. Az idei legjelentősebb történelmi kiállítás közel ötven hazai és mintegy húsz külföldi intézmény gazdag tárgyi anyagából állt össze.

A Királyok és szentek című tárlat mintegy bevezetéseként érmegyűjteményt láthatunk, ami felvonultatja a Székesfehérváron koronázott, eltemetett királyokat és a Habsburg-uralkodókat. A termekben pedig történelmi utazást tehetünk Árpád fejedelem bejövetelétől kezdve. 

A kiállítás nem száraz történelmi időszalagként tálalja a leleteket, hanem olyan tematikus blokkokban, melyeknek már a témája megelőlegezi a lenyűgöző atmoszférát, amit a tárgyak teremtenek. 

A kiállítás kezdetén például a Halottak faluja, temető és az Ádozati leletek, hitvilág bevezeti a nézőt a szellemiekben és anyagiakban gazdag korba. Kétségtelen, hogy impozánsak a kiállítás olyan ikonikus tárgyai, mint például 

Szent István kardja, mely jegyese, Gizella hozományaként kerülhetett Magyarországra, 

azonban a többi, „kisebb” tárgy éppúgy hozzájárul az atmoszférához, és figyelmet érdemel.

Utóbbiak között sokféle érdeklődésű körű látogató találhat kedvére valót, akár inspirációt is. A XI–XII. századi funkcionális és részletgazdagon kidolgozott fegyverzet a XI. századi jelentős modernizálás terméke. Persze lehet, hogy az csak a szakavatott szemeknek tűnik fel, hogy a kardok tömege, pengehossza, keresztvasa és markolata is megnőtt, ami arra utal, hogy a kard használója valószínűleg sodronykesztyűt hordott. A királyi temetkezések kapcsán maradtak fenn azok az ékszerek, melyek formavilága – szakrális jelentősége mellett – ma is inspiráló jegyeket hordoz.

A tárgyak a világszerte fellelhető műhelyekből kerültek ki, hiszen az Árpád-ház szerteágazó dinasztikus és diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezett, 

amit külön terem mutat be, melynek kiemelt műtárgya a Monomachos korona.

Az Egyházalapítás termében láthatók a magyarországi kereszténység bizánci emlékei, és például a Halotti beszéd és könyörgés Pray-kódexben megőrződött szövege – szintén ikonikus műtárgy, amely mellett tovább gazdagítják a hatást az olyan részletek, mint az a pásztorbotvég, melyet rozmáragyarból faragtak a XI. század második felében, skandináv területen. Egy vitrinben felfüggesztett ereklyetartó mellkeresztek tekintélyes gyűjteményét láthatjuk.

A Szűz Mária-kultusznak a kiállítás külön termet szentel, a szakrális tereket és utakat pedig több termen keresztül járhatjuk be.

Itt olyan tárgyak is láthatók, amelyek rendeltetése ma már nem is köztudott. Személyes kedvenceim az aquamanilok, melyek állat vagy ember alakú víztartók. A középkorban ezekből öntötték a pap kezére a vizet a mosdótál fölött.

Profánabb helyszínekre kalauzol aztán a kiállítás: falvak, mezőgazdasági termelés, városok. Tetszetős kellék például a hónapokat, a csillagjegyeket és a mezőgazdasági munkákat ábrázoló, német nyelvű, összehajtható kalendárium. A fülbevalók, gyöngysorok, nyakékek, mellkeresztek, karperecek gazdag világa a hétköznapokat is díszesebbé tette. A városokhoz köthetők a kiállított különböző fazekak és a pénzverés, pénzváltás eszközei.

A tatárjárásról megemlékező terem anyagát azok a kincsleletek adják, melyeket menekítés céljából ástak el a tatárok elől. 

Az erdőispánsági várak és magánvárak anyaga főképp fegyvereket mutat be, illetve innen továbbsétálva ismerhetjük meg az országba érkező népek tárgyait.

Az utolsó, az Árpádok és az Árpád-ház szentjei tematikus blokk nemcsak felidézi a történelmi tényeket, de érdekességekkel is szolgál a hétköznapokból: láthatjuk az udvariasság, az udvari mulatság és a nemesség ékszereit. A kiállítás egyik leglenyűgözőbb szakrális tárgya Tössi Boldog Erzsébet szarkofágjának fedele. Még itt is tudhatunk meg érdekességet: Skóciai Szent Margit, a skótok legnagyobb tiszteletnek örvendő szentje Magyarországon született, Nádasdon 1047-ben.

Borítókép: A kiállítás egy részlete (Fotó: Simon Erika)