Mindenképpen királynak termett ember volt. Nagy műveltségével, igaz magyarságával, melyet nem rontott meg az idegen levegő, országa, népe javára való lelkes munkásságával meghódította a nemzet szeretetét – írja III. Béláról Hazánk története című népszerű történelmi olvasókönyvében Benedek Elek. Elbeszélése szerint a „hatalmas termetű, szép ábrázatú” Béla helyreállította az erkölcsi tőkéjében megfogyatkozott királyi hatalmat, és uralkodása az ország fejlődésének, erősödésének, a nép anyagi gyarapodásának áldott ideje volt.
Magnus rex
Túlzott volna a nagy székely mesemondó? Aligha. Bár Kézai Simon krónikája, majd a Képes krónika és Thuróczy János híres műve is feltűnően semmitmondó rövidséggel „intézi el” az 1173. január 13-án Székesfehérváron Magyarország királyává koronázott III. Béla huszonhárom évi uralkodását, a fiai – Imre és II. András – és unokája, IV. Béla előtt még nagy tiszteletben állt: „magnus rex”-nek, azaz nagy királynak és boldog emlékűnek nevezték. Az sem lehet véletlen, hogy az Anonymusként emlegetett P. mester Gesta Hungarorum című munkájának bevezetőjében a „jó emlékű, dicsőséges” Béla király jegyzőjének mondja magát. Több mint furcsa, hogy éppen arról a királyunkról nem maradt fenn érdemleges krónikás hagyomány, aki oly nagy jelentőséget tulajdonított az írásnak.
Az Árpád-ház egyik legnagyobb, de egyik legkevésbé ismert uralkodójának személyét és életművét néhány eredeti oklevelén kívül csak pár tucat lemásolt, kivonatolt vagy csak említésből ismert okleveléből, illetve külföldi források szétszórt, töredékes adataiból lehet rekonstruálni. Legújabban erre vállalkozott Baják László történész-muzeológus, aki III. Béla trónra lépésének 850. évfordulójára olyan kötetet, rendkívül részletes kronológiát és történelmi segédletet állított össze, amelyből olyan király képe rajzolódik ki, aki a XII. század utolsó negyedében a kor leghatalmasabb – a német-római és a bizánci – birodalmai között egyensúlyozva, a második invesztitúraháború és a harmadik keresztes hadjárat viharai közt képes volt a Magyar Királyságot Európa leggazdagabb és legtekintélyesebb államai közé emelni. Legnagyobb teljesítménye az volt, hogy megteremtette és megőrizte az ország belső békéjét és külső biztonságát, s hazánk a nyugat, a kelet és a dél kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak fontos csomópontjává vált.
Mi volt a titka III. Béla kiemelkedő érdemeinek és európai léptékkel mérve is jelentős művének?
Részben a származása is erre predesztinálta, hiszen ükapja testvére I. László, a „lovagkirály” volt, akinek szentté avatását éppen ő kezdeményezte. Dédapja és nagyapja a Könyves Kálmán által megvakíttatott Álmos herceg, illetve II. Béla király volt, apja II. Géza, az új „lovagkirály”, édesanyja pedig a varég-viking Rurik-dinasztiából származó Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem Eufrozina nevű lánya, aki az 1066. évi normann invázió előtti utolsó angolszász király unokája volt.