Az egresi ciszterci monostor 1179 és 1500 között a régészeti kutatások tükrében címmel nyílik időszaki kiállítás a Bánsági Nemzeti Múzeum (BNM) kiállítóhelyén, a temesvári vár Mária Terézia-bástyájában. Az esemény a Temes megyei önkormányzat támogatásával valósul meg, többéves várakozásnak téve eleget. A tárlat az egresi ciszterci monostor jelentőségét igyekszik bemutatni azon régészeti leleteken keresztül, amelyeket a BNM a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel (PPKE) együttműködésben, 2016-tól a Román Akadémia Vasile Parvan Régészeti Intézetének közreműködésével és 2016-ban a zilahi Történeti és Művészeti Megyei Múzeum szakembereinek részvételével hozott felszínre napjainkig. A kiállítás ajánlójában a szervezők kiemelik:
a középkori ásatási helyszínek közül a Rácszentpéter község területén található egresi az egyik legjelentősebb, országos viszonylatban is az egyik legfontosabb leletegyüttes. Az itteni ciszterci monostor a középkori magyar királyság reprezentatív helyszíne volt, hiszen a fennmaradt dokumentáció szerint itt temették el II. András lovagkirályt, az Aranybulla kibocsátóját és feleségét, Courtenay Jolánt.
A tárlat a monostor történetének legfontosabb eseményeivel is megismerteti a látogatót, hiszen a kurátorok a katolikus szerzetesközösség virágkorára, a XIII. századra helyezték a hangsúlyt, de kitértek arra az időszakra is, amikor már nem egyházi hajlékként szolgált az épületegyüttes, hanem erődként működött. Az érdeklődő megtekintheti majd az egykori monostor ablakkereteinek és bejáratának megtalált töredékeit, szemügyre veheti a helyszínről begyűjtött boltozati zárókő-, oszlop- és oszlopfőrészleteket, egyéb kőből készült díszítőelemeket.
Kiállítják azokat a féltve őrzött vörösmárvány-darabokat is, amelyek feltételezhetően a királyi szarkofágból származnak, és azokat a fém- és csonttárgyakat, amelyek valószínűleg a két királysírból maradtak fent abban a gödörben, amit az 1241-es mongol invázióval hoztak összefüggésbe a régészek. A mélyedésből emberi csontvázak, kerámia- és fémeszközök kerültek elő.
Mint korábban többször is beszámoltunk róla lapunkban, II. Andrást, Közép-Európa egyetlen keresztes hadjáratát vezető lovagkirályát, az Aranybulla kibocsátóját saját akarata szerint temették el a III. Béla által alapított monostorban, amely évtizedekig kiemelt királyi támogatásban részesült, és az ország egyik legfontosabb ciszterci központjának számított. A kun háborúk idején itt őrizték a koronát, a mohácsi csata után Szapolyai János védművé alakította, 1551-ben a törökök dúlták fel.
