A rendszertelen alvás egészségügyi problémák oka és következménye

A nem egyenletes hosszúságú, vagy a különböző időpontokban történő alvás növelheti az érelmeszesedés kockázatát a 45 évnél idősebb felnőtteknél. Konkrétan: az alvás időtartamának több mint két órás ingadozása egy-egy héten belül – ha tartós a jelenség - ilyen következménnyel járhat.

Összességében azt találták, hogy azok a résztvevők, akik a hét folyamán változó mennyiségű órát aludtak (ami azt jelenti, hogy az egyik éjszaka kevesebbet, a másikon többet), nagyobb valószínűséggel szenvedtek érelmeszesedésben, mint azok, akik nagyjából ugyanannyit aludtak minden éjjel. További vizsgálatokra van szükség a mechanizmusok megértéséhez – írják a tanulmány szerzői.

Az alvás időtartamának és az alvásidőzítésnek az éjszakáról éjszakára való eltérését több féle ok magyarázza. A semmelweis.hu-n olvasható, hogy az alvásigény egyénenként és életkoronként széles határok közt változó. 

Felnőttek átlagos alvásigénye hét-kilenc óra, de legmegbízhatóbban az jelzi, hogy elegendő időt töltöttünk megfelelő minőségű alvással, hogy kipihenten, frissen ébredünk. Az alváshiány, vagy egyáltalán az alvás bármilyen zavara gyakori panasz, megjelenési formája egyénenként változatos és hátterében számos ok állhat. 

Leggyakrabban elalvási- átalvási zavarként, illetve korai ébredésként, vagy ezek kombinációjaként jelentkezik, és legtöbbször valamilyen testi vagy pszichiátriai betegséghez, illetőleg valamely lelki, pszichés problémához társul. Ha a panaszok három hónapnál hosszabban fennállnak, krónikus alvázavarról beszélhetünk.

Az álmatlanság talán a leggyakoribb alvásprobléma. A hátterében szerepelhetnek fizikai okok: különböző szervi problémák vezethetnek álmatlansághoz (hormonális zavarok, idegrendszeri betegségek, asztma, allergia, vérkeringési problémák, erős fájdalmak, stb.)

Az egyik leggyakoribb, álmatlansághoz vezető élettani jelenség az öregedés. Az időskori alvászavarok jól ismertek és hátterükben biológiai tényezők (a melatoninszint csökkenése), valamint például a csökkent nappali fizikai aktivitás állnak.

Mit jelent a minőségi alvás?

Élettani okok közé tartoznak még az alvás-ébrenlét ciklus (cirkadián ritmus) különböző zavarai például időzónák átrepülése, váltott műszak. A nem megfelelő alváshigiénia - rossz szokások, kényelmetlen fekhely, túl magas hőmérséklet a hálószobában – szintén előidézhet álmatlanságot. A pszichés okok között szokás említeni a megterhelő életeseményeket, ezzel kapcsolatos aggodalmakat, emlékeket, nagyfokú stresszt és idegi megterhelést.

– Az alvás rendszerességének fenntartása kiszámíthatóságot biztosítani a szervezet számára - mondja Michael Grandner pszichiáter, az Arizonai Orvostudományi Egyetem alvás- és egészségkutatási programjának igazgatója. Michael Grandner az alvászavaroknak a szív- és érrendszeri betegségekkel, a cukorbetegséggel, az elhízással és más káros eredménnyel való összefüggéseket kutatja. Azt mondja, hogy ha az emberek rendszertelenül alszanak, az megnehezítheti a szervezet számára a regenerálódást. Az alvás ideje nem mozgó célpont, amit ide-oda tologathatunk.

– A minőségi alvás nem elegendő adott órányi alvással. A minőségi alvást a megfelelő időben, megfelelő óraszámú alvás jelenti – üzeni Michael Gardner.

Az eredményeket az American Heart Association folyóiratban közölték.

Borítókép: illusztráció. (Forrás: Pixabay)