Alvás vagy nem alvás

Egy új kutatás a hajnalig tartó forgolódást a paranormális hiedelmekkel hozza összefüggésbe. Ha valakinek nem megy jól az alvás, annak számára tehát az éjszaka még élőbbnek tűnhet, ami a szellemekbe, démonokba, idegenekbe és a túlvilágba vetett hithez vezethet.

Hortobágy község, 2020. január 6. Erdei fülesbagoly (Asio otus) Hortobágyon 2020. január 6-án. Az erdei fülesbaglyot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely Magyarország legismertebb és lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A rossz alvás veszélyei

Fél fokkal tudományosabb megközelítést alkalmazva a Journal of Sleep Research folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 8853 ember válaszát elemezték az alvás minőségével és a parahiedelmekkel kapcsolatos összefüggésekkel kapcsolatban. Különösen arra törekedtek, hogy meghatározzák, hogyan befolyásolja az alvás az emberek meggyőződését a szellemek és démonok létezéséről, a lélek halál utáni életéről, valamint arról, hogy a földönkívüliek már tiszteletüket tették nálunk. Összességében arra jutottak, hogy ezek a téveszmék gyakrabban fordulnak elő azok körében, akik kevesebb órát alszanak éjszakánként, tovább tart számukra álomba zuhanni, esetleg álmatlansággal küzdenek, vagy „alacsonyabb alvási hatékonyságról” számolnak be. Az alvási bénulást vagy robbanófej-szindrómát átélők körülbelül kétharmada konkrétan meg volt győződve arról, hogy idegenek már jártak a Földön, míg a teljes arány erre a kérdésre a megkérdezettek mindössze 3,4 százaléka. Az alvási bénuláson átesett résztvevők alig hatvan százaléka azt is mondta, hogy szerintük a halálközeli élmények bizonyítják, hogy a lélek tovább él a halál után, míg az erősebb álmatlansági tüneteket észlelők nagyobb valószínűséggel hisznek az ördögben. A kutatók máris azt állítják, hogy eredményeik segíthetnek az alvászavarok diagnosztizálásában, ám végső soron úgy vélik, hogy ezeknek az asszociációknak a hátterében álló mechanizmusok egész biztos összetettek, és tovább kell kutatni őket.

Alvászavarral küzdeni tehát felér egy késő esti horrorfilmmaratonnal? Az biztos, hogy az inszomnia kegyetlen dolog, nemhiába tartozik a legszörnyűbb kínzási módszerek közé, amikor a foglyokat nem hagyják aludni. Egy idő után elmosódnak a valóság határai, és a kép homályossá válik. Jóindulatú szellemek vajon, kíváncsi baglyok fekete fák ágain, vagy csak egy kis migrénes szemkáprázás? Az ember, bármiben is higgyen, élete során legalább egyszer megtapasztalja, hogy nála sokkal nagyobb erők működnek ebben a világban. Démonok és dzsinnek helyett mondjuk inkább Isten vagy az öntörvényű természet csodái. Amikor egy bálna átúszik alatta a sötét, jéghideg óceánban.

Borítókép: Erdei fülesbagoly (Asio otus) Hortobágyon. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt