Kék fény hatása a szemünkre – több a kérdés, mint a válasz

Egy 2022-es felmérés szerint szinte mindenki több időt töltött különféle kijelzők társaságában a Covid-járvány idején, mint korábban. Joggal merül fel, hogy a telefonok, táblagépek, számítógépek kék fénye hogyan hat az egészségünkre? Sok ember amiatt aggódik, hogy a kijelzők kék fénye rossz hatással lehet rá. A helyzet nem egyértelmű.

258726044 Fotó: GaudiLab/shutterstock

Az elektromágneses sugárzásnak csak viszonylag kis része látható az emberi szem számára – a kék fény a látható fény része, amely természetes és mesterséges forrásokból egyaránt eredhet. A kék fény a látható spektrum rövidhullámú, nagyenergiájú végén helyezkedik el, közel az ultraibolya-sugarakhoz, amelyek bizonyíthatóan káros hatásokat okozhatnak a bőrön és a retinán. A kék fénnyel kapcsolatos aggodalmak abból fakadnak, hogy sokan órákon át bámulják az ilyen fényt kibocsátó készülékeket, néha pár tíz centiméternyi távolságról.

A lehetséges problémák közül a látásromlás a legaggasztóbb – mi van, ha az okostelefonok megjelenése óta lassan mindannyian tönkretesszük a szemünket? A kék fény szemkárosító hatásával kapcsolatban sűrűn hivatkozott egyik tanulmány lényege, hogy kutatók olyan körülményeket hoztak létre és igazolták a káros hatást, amilyenek sohasem fordulnak elő az élő emberi szemben. Patkányokon végzett vizsgálatok pedig kimutatták, hogy a kék fény károsíthatja a retina sejtjeit, de ezek a vizsgálatok nem sokat mondanak arról, hogy a kék fény hogyan hat az emberi szemre. Reális körülmények között végzett humán vizsgálatok nagyjából nem léteznek – summáz a Theguardian.com-on közölt írás.

Kék fény és az alvás kapcsolata

Meglehetősen elfogadott vélemény, hogy a kék fény fokozza az éberséget, és bizonyos körülmények között javíthatja a kognitív funkciókat – napközben. Az elmúlt években sűrűn lehetett arról hallani, hogy az alvás minőségére negatív hatással van a lefekvés előtti mobilozás, mivel a kijelzőkből érkező kék fény megzavarja a melatonin termelését. Emiatt az elmúlt években megszokottá vált a mobilokban a kékfény-szűrő funkció. – A melatonin nem alváshormon, hanem az alvás nagyon enyhe modulátora – mondta a brit lapnak Russell Foster, az Oxfordi Egyetem professzora. Az egyik kísérletben önkéntesek lefekvés előtt négy órán keresztül e-bookot néztek a legnagyobb fényerővel. Ezt tették öt egymást követő éjszakán – az alvás csak tíz perccel csúszott el. Russell Foster szerint szinte semmilyen hatással sem volt az alvásra az eszköz figyelése.

Egyes kutatások szerint az alvás-ébrenlét ciklus megzavarása hangulatzavart és anyagcserezavarokat okozhat. Egy másik tanulmány összefüggést talált az éjszakai fénynek való kitettség és bizonyos rákos megbetegedések között. Valószínűnek tűnik azonban, hogy a természetes fény – illetve annak hiánya – sokkal jelentősebb hatással van az alvásra, mint a mesterséges kék fény. Más szavakkal, nem valószínű, hogy komoly egészségügyi problémának teszi ki magát, aki időnként fellapoz egy e-olvasót, vagy lefekvés előtt játszik a gépén. Előfordulhat, hogy megerőlteti a szemét, ha túl sokáig bámulja a képernyőt – vagy stresszeli magát a késő esti e-mailek megtekintésével –, de nem valószínű, hogy az alvása romlik.

Száraz szem

A Szegedi Tudományegyetem honlapján szereplő interjúban Tóth-Molnár Edit, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szemészeti Klinikájának igazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az ultraibolya-fény bőrre és szemre gyakorolt káros hatásairól egyre többet hallunk, addig a digitális eszközök képernyői által kibocsátott mesterséges ibolyakék fény veszélyeivel sokan nincsenek tisztában, vagy egyáltalán nem törődnek vele. A probléma a digitális eszközök folyamatos használata miatt bennünket érő kék fény mennyiségéből adódik.

Az egyre gazdagabb infokommunikációs eszközarzenálból kibocsátott fény kék komponensének mennyisége a szegedi professzor szerint a szem egészségére ártalmas mértékben nőtt meg. Ha sokat nézzük a monitort, nemcsak azért lesz száraz a szemünk, mert ritkábban pislogunk, emiatt ritkábban frissül a könnyfilmünk, hanem azért is, mert csökken a könnyünknek az úgynevezett nyáktartalma a kötőhártya kehelysejtjeinek pusztulása miatt.

Számítógépes látás szindróma

– Az a kellemetlen érzés, amelyet egyesek a képernyő hosszas használata után tapasztalnak, a digitális szemfeszültség (digital eye strain) vagy számítógépes látás szindróma (computer vision syndrome) miatt adódhat. A legtöbben ugyanis kevesebbet pislogunk, amikor a képernyőt nézzük, ami szemfáradtságot és szemszárazságot okoz. Ráadásul a probléma már a gyermekek körében is egyre gyakoribb – mondta az Origó.hu-nak Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.

Ezeket a hatásokat az okozza, hogy túlságosan sok időt töltünk a képernyő előtt, nem pedig a képernyőből áradó kék fény. Eddig még nem bizonyították, hogy a számítógépből érkező fénymennyiség káros elváltozást okozna a szemben (például a retinában), sem azt, hogy a kék fény szűrős szemüveg használatával csökkenthető lenne a számítógépes látás szindróma. 

A brit véleménnyel ellentétben a magyar szakember úgy véli, hogy a kék fény befolyásolhatja természetes bioritmusunkat, ezért az a javaslata, hogy lefekvés előtt két-három órával már tekintsünk el a képernyőhasználattól. Ha munkánk miatt ez nehezen megoldható, akkor segíthet, ha digitális eszközeinken használjuk az éjszakai mód beállítást. – Ha mégis vásárolunk kék fény szűrős szemüveget, akkor érdemes figyelembe venni a választásánál, hogy az ilyen szemüvegek egy része a színeket ellágyítja, például a fehér kissé sárgássá válik. Bizonyos szakmákban, ahol fontos a jó színlátás (például grafikus, fotós) ez hátrány lehet – hívta fel a figyelmet Cserháti Zoltán.

A látás hónapja

A látás hónapja mozgalmat a Magyar Látszerészszövetség indította útjára 18 évvel ezelőtt. Az életkorral összefüggő változások, valamint életmódbeli hatások (például a számítógép előtt végzett munka) komoly terhelésnek teszik ki látásunkat. A látáscsökkenés ráadásul fokozatosan alakul ki, így észrevétlenül megszokott állapottá válhat, amely nagyban megnehezíti felismerését, azonban mindennapi tevékenységeinket észrevétlenül megnehezíti – olvasható a Semmelweis.hu portálon. A környezetünkből érkező információk csaknem kilencven százalékát a szemünkön keresztül kapjuk, így rendkívül fontos, hogy évente szemészeti szűrésen vegyünk részt, még akkor is, ha nincs panaszunk.

A szemészeti vizsgálat során nem csupán a látásromlás mértékére derülhet fény, de sok más betegség tünete is felismerhető a szemek állapotából (pl. keringési zavarok, cukorbetegség). Az általános szemészeti vizsgálat alkalmával a szakorvos felméri a szem egészségi állapotát, sor kerül a látásélesség vizsgálatra és diagnosztizálja az esetleges látászavarokat.

Borítókép: Informatikai eszközök özönében élünk. A kék fény lehetséges hatása megosztja a szakembereket (Fotó: Shutterstock)