Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az Országgyűlés elfogadta a 2022. évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát. A döntést hibásnak tartom, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb 3 százalék közelébe, tehát a 3-3,4 százalékos GDP-arányos sávba csökkentsük a jövő évi államháztartási hiány célszámát.
Az első hadjáratban – 2010 és 2012 között – hét százalék közeléből három százalék alá csökkentettük a költségvetési hiányt, ráadásul 18 hónap alatt, ami gazdaságtörténeti bravúrnak számított. Ez alapozta meg az évtized sikereit.
A jövő évi választás valójában arról szól, hogy sikerül-e rövid úton beerőltetni Magyarországot az euróövezetbe. Ha igen, akkor bezáródik a hazai felzárkózás útja a fejlett világ felé. Tovább...
A második hadjáratban – 2013–2019 között – teljes körűen átalakítottuk a jegybank működését. Ez tette lehetővé 2013-ban a növekedési fordulatot, majd az „egyensúly és növekedés” gazdaságpolitikai siker képletének érvényesülését egészen 2020 elejéig. Ezzel nyertük meg az évtizedet.
A harmadik hadjáratban – elsősorban az MNB mérlegének bővülésével – sikeresen védtük ki a 2020/2021-es összetett válság hatásait. Az első két sikeres hadjárat nélkül Magyarország nem lett volna képes a hatékony válságkezelésre.
A negyedik hadjárat célja, hogy az előző három hadjárat sikeres receptjeire alapozva már 2022-ben helyreállítsuk a 3 százalék körüli költségvetési hiányt és ezzel elérjük az államadósság-ráta erőteljes csökkentését.
Megfontolásra javaslom érveinket:
A 2022-es költségvetés kiindulópontjai hibásak, ezért ezekre nem épülhetett jó büdzsé.
A 2022. évi költségvetés nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben. Az első negyedév jobb lett a vártnál, a második negyedév két számjegyű növekedést hoz és a nyári hónapokban helyreállítjuk a 2019. év végi GDP-szintet. Az év egészére várható 6 százalék körüli GDP-növekedéssel az egyik legjobb, ha nem a legjobb gazdasági teljesítményt érjük el az EU-ban.
A magyar gazdaságot 2022-ben már nem kell magas költségvetési deficittel újraindítani, ehelyett lehetséges és szükséges a korábbi egyensúlyi pályára való visszatérés.
A 2008-as válság után hat és fél év kellett a korábbi GDP-szint helyreállításához, most ez másfél éven belül megtörténik. Ez a változás inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon. Ebből lesz a kiugró infláció. Miután ez más országokban is így lesz, az importált infláció szintén megugrik.
Tovább fűti az inflációt a költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet, ami a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti. A 2022-es költségvetés tehát inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett.
Az Európai Unió még 2022-ben is felmenti a tagállamokat a három százalék alatti hiány kötelezettsége alól, ezért a kormány megengedhetőnek tartja a magas hiánycélt. Ez tévedés, már sokszor előfordult az, hogy nem kellett volna hallgatni az EU véleményére.
A magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re, ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne.
A kockázatot a pénzpiacok jelentik, nem az EU. Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot.
Ezt a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathatják) és a jövő évi költségvetés módosítása védhetik ki.
A jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiánya mögött az állami beruházások a GDP 7,1 százalékos mértékére tervezett költségei állnak. Ha ezt megfeleznék, azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés. Az EU-ban az állami beruházások fedezetének átlagos aránya a GDP 3-3,5 százaléka közelében van és a pénzpiacok ezzel hasonlítják össze a magyar adatot.
A tervezett állami beruházások jelentős része ráadásul el sem indul 2021-ben, jó részük még 2022-ben sem, ezért felesleges megterhelni velük a költségvetést.
Érdemes tehát megnyernünk a negyedik hadjáratot!
„A bölcs ember többet tanul ellenségeitől, mint a bolond a barátaitól”. (Baltasar Gracián)
A Magyar Nemzeti Bank elnökének összes írása a magyarnemzet.hu/rovat/PC19 oldalon olvasható.
A borítóképen a szerző, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
A Grand Budapest beruházással egy új, modern városrész jönne létre a szennyezett rozsdaövezet helyén
Mutatjuk, mennyi pénzt kap a Fradi az UEFA-tól az El-bravúr után
Özönlenek a gratulációk az örömhírre: terhespocakot mutatott Rúzsa Magdi
Orosz bolt Magyarországon: megszereztük a Mere árlistáját – ennyivel olcsóbb, mint a Lidl vagy az Aldi
Téged is kínoz a farkasóra? Így kerüld el éjszaka
Több országnak keményen odacsapott az EU, köztük Magyarországnak is
Trump elárulta mit tervez Putyinnal
Meglepetés Barcelonában: az Espanyol legyőzte a listavezető Real Madridot!
Marozsán megoldotta, amit Fucsovics és Sonego nem tudott + videó
Gulácsit fejbe rúgták, de a dühtől is vörös lehetett a feje a nagy hibája után
Gyászba borult Németország
Kiderült, hogyan végezhették a titkos nemátalakító műtéteket a kiskunhalasi orvosok
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A PC19 cikksorozat elérkezett egy fontos határvonalhoz, a sorozatban megjelent írások immáron betöltötték küldetésüket.
Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat–Kelet között működő pénzügyi központ, „átjáró” megépítésére.
2020-ban egy összetett válsággal berobbant életünkbe századunk harmadik évtizede. Eredményesen kezeltük a válságot, de visszatért az infláció és beütött az orosz–ukrán háború. Már sejtjük, hogy nehéz lesz az évtized. Az új magyar tervhez először is érdemes saját választ találni arra a kérdésre, hogy merre vezetnek a 2020-as évek?
Két éve támadt ránk a vírus. Eredményesen küzdöttünk, legyőztük a krízist. A 2008/2009-es válság után hat és fél évig tartott a korábbi GDP-szint elérése, ehhez most elég volt másfél év. Ahogy a 2010–2019 közötti sikeres évtized jó alapot teremtett a 2020–2021-es eredményes válságkezeléshez, úgy építhetünk majd a jelenlegi sikerekre, amikor elindulunk a fenntartható felzárkózás felé.
A miniszterelnök új célt tűzött ki Magyarország elé. Eszerint 2030-ra el kell érnünk el az EU-27-ek akkori átlagos fejlettségi szintjét. Gazdaságtörténeti metszetben az elmúlt három évtized egyik legjelentősebb döntésének tartom ezt, teljes egészében egyetértve a célkitűzéssel és az időzítéssel.
A rövid válasz nem. A hosszú válaszhoz azonban árnyaltabb képre van szükség, melyben értékelni kell az EU és a V4- országok válságkezelését és fejlődését is. Azt elmondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.
Magyarország fenntartható felzárkózásához át kell térnünk a minőségi növekedési szerkezetre. Közben azonban nem szabad kiöntenünk a gyermeket a fürdővízzel együtt: egy sor olyan eszközt érdemes megőriznünk, amiket sikerrel alkalmaztunk 2010 után.
Az Egyesült Államok azt akarja, hogy Ukrajnában lehetőség szerint még az év vége előtt tartsanak választásokat, különösen, ha Kijev meg tud egyezni Moszkvával a tűzszünetben a következő hónapokban – mondta Donald Trump ukrajnai különmegbízottja.
Szombat hajnalban visszaállt a gázszolgáltatás.
Az olasz bíróságok ismét nemet mondtak a migránsok kihelyezésére albániai táborokba.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
