Vészmadarak vergődése a parlamentben

A magyaroknak múlófélben van a rosszkedve.

Az ellenzék újabb performansszal keltett hangulatot a parlament ülésén Fotó: Mirkó István

A magyaroknak múlófélben van a rosszkedve, ez olvasható ki az ENSZ megbízásából évente elkészített Word Happiness Report világjelentésből amely 156 állam boldogsági szintjét vizsgálja. A dokumentum szerint a nemzetek boldogság rangsorában országunk egyetlen év alatt kilenc hellyel ugrott előrébb, 2020-ban a korábbi 62.-ről az idén az 53. helyen landolt. ( A felmérés még a koronavírus járvány kitörése előtti állapotot rögzíti.) Félre búbánat!

A vizsgálódás az életminőség különféle mutatóit vette alapul, ebben az egy főre jutó GDP, a szociális jólét, a társadalmi bizalom, a biztonságos környezet és egy sor más szempont szerepel. Az ENSZ adatai szerint a legboldogabbak a finnek, őket a dánok követik, amíg legkevésbé az afgánok élete örömteli. A mi eredményünk értékét növeli, hogy néhány éve még a lista 110. helyen szomorkodtunk. Jókedvre derülésünket az összevetés sem ronthatja el, amely szerint ma a környező országok honpolgárai a horvátok és a szerbek kivételével még mindig boldogabbak nálunk.

Persze a statisztikák legfeljebb csak bizonyos tendenciákra nyújtanak útmutatót, mert a boldogság egy megfoghatatlan jelenség. Leginkább a teljesség élményével, valamiféle spirituális felismeréssel lehet körülírni, de elcsíphető akár a lelki evolúciós folyamat egy illékony pillanataként is. Bármikor felbukkanhat és épp úgy el is tűnhet, nincs rá mindig konkrét magyarázat. A háromszoros olimpiai bajnok öttusázó, Balczó András szerint akár a szenvedés is jutalmazhat rejtett örömökkel, mint például a kimerítő futás mellékhatásaként jelentkező eufória jóleső, boldog mámora.

Ezt a felszabadult mámort érezhette a minap Gurmai Zita mszp-s vágtázó is amint elérve az italboltot átszakította a célszalagot. Öröme azonban nem tarthatott sokáig, mert az alkohol megnyugvást nyújtó közelsége után ott volt a kiábrándító valóság. És előle nem futhat el sem ő, sem a hazájuk ellen folyamatosan ártani igyekvő ellenzéki cinkostársai. Akik az ország minden egyes közös sikerét kudarcként élik meg. Ahogy legutóbb az önleleplező dk-s Arató Gergely. Ő a parlamenti felszólalásában éppenséggel a koronavírusban meghaltak számát kevesellte. Saját csapat ellen szurkolni személyiségzavarra, szorongásra utal, amely kevés esélyt ad átélni a boldogság érzetét.

De mi lehet a magyarázat a parlamentben és a dudaszós tüntetéseken megnyilvánuló tébolyult, eszelős felhorkanásoknak? Holott a régi sláger szerint is „minden ember boldog akar lenni… Alighanem az egzisztencia féltés.

Mert miből élne majd meg az ellenzéki képviselő, ha netán – még kimondani is szörnyűség- 2022-ben ismét a Fidesz győzne? Ki-ki visszakullogva a saját szakmájába aligha keresne annyit mint most a rendszeresen előadott látványos epeömléssel, nem beszélve a hatalom közelsége vonzásáról. Vagyis a szabad szellemű ballibek egyéni gondjaikat, keserűségüket – gyakran fölényeskedő, kioktató stílusban- igyekeznek szétteríteni az egész társadalomra. Amint azonban az ENSZ boldogságtérképe szembesítheti őket vele, hiába. A birka nép már csak ilyen. Nem veszi be a maszlagot.

Amíg a hétköznapi emberek mind lelkesebben a boldogság kék madarát keresik, a haladó balliberális erők a parlamentben egyre hamisabban kárognak – mint megannyi megzakkant vészmadár.

...

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, akkor kattintson ide: magyarnemzet.hu/poszt-trauma