Juszt se volt Boross Péter munkásőr!

A volt miniszterelnökre vonatkozó hamis állítást a mai napig bizonyítékok nélkül mantrázzák.

20210211 Budapest Boross Péter jogász, politikus, 1993 és 1994 között Magyarország miniszterelnöke. Fotó: Bach Máté (BPM) Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Boross Péternek nincs az említett iratanyagban dossziéja, a nagyobb internetes adatbázisokban sincs róla ilyen jellegű dokumentum. De mégis honnan kering róla az említett álhír az interneten? 1994-ben a Hócipő című lap közölt több dokumentumot, ezt 2015-ben ismét megtették, a honlapjukon ezek megtalálhatók. Az egyikben Boross Péter egy, az MSZMP XI. kongresszusával kapcsolatban meghirdetett munkaversenyre biztatta igazgatóként a vállalat dolgozóit. A másikban a XX. kerületi munkásőrparancsnokkal készítettek egy interjút, amelyben a Dél-pesti Vendéglátó-ipari Vállalatnál dolgozó munkásőrök tevékenységéről beszélt. Az egység parancsnoka név szerint beszélt a vállalatnál dolgozó munkásőrökről, Boross Péter neve azonban nem szerepelt közöttük. A következő forrás Boross Péter szocialista brigádversennyel kapcsolatos beszédének a kivonatát, a negyedik a Honvédelmi Érdeméremmel kapcsolatos kitüntetését tartalmazta.

Az 1994-es cikk megjelenését követően írtak a miniszterelnök „munkásőri múltjáról”, pedig az említett dokumentumok erről semmit sem tartalmaztak. Ennek ellenére ezt a hamis állítást sokan a mai napig bizonyítékok nélkül mantrázzák.

Boross Péterhez ügyéhez nagyon hasonló egy másik volt miniszterelnöknek, Horn Gyulának az esete is, akiről szintén nem tartalmaz a tárgyalt forráscsoport dokumentumot. Horn Gyula 1932-ben született, 1950-ben érettségizett, majd a Don-rosztovi Közgazdasági és Pénzügyi Főiskolán tanult, 1954-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, ettől az évtől a Pénzügyminisztériumban dolgozott, a forradalom leverését követően a karhatalomban teljesített szolgálatot, hamisnak bizonyult információk szerint innen lépett át a Munkásőrségbe. 1959-től a Külügyminisztériumban vállalt munkát, majd 1961-től különböző külképviseleteken. 1969-től az MSZMP KB Külügyi Osztályára került, amelynek 1983 és 1985 között osztályvezetője volt. 1985-től KB-tag, majd államtitkár a külügyi tárcánál. 1989-ben a Németh-kormány külügyminisztere, az MSZP egyik alapítója, 1994 és 1998 között miniszterelnök, 2013-ban hunyt el.

Horn Gyula esetében is felmerül a kérdés, miből gondolhatták, hogy a karhatalom megszervezését követően a Munkásőrségnek is a tagja volt. Több alkalommal, például 1985 decemberében részt vett a Munkásőrség évzáró közgyűlésén, ahol mint külügyi államtitkár az aktuális külpolitikai történésekről tartott előadást, akárcsak 1989-ben, így egyesek talán azt hihették, hogy tagja volt a testületnek is. Ugyanakkor például a Figyelő 2002. április 6-i számában a forradalom utáni munkásőri tevékenységéről esett szó, de nyilvánvalóan összekeverték a testületet a karhatalommal.

Borítókép: Boross Péter – Fotó: Bach Máté

Kiss Dávid – A szerző történész

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!