Vagyis mindegyik hatékony és erős védelmet nyújt. Nyugati is, keleti is.
És most nézzük, hogy mit nem tett a kormány. Mindenekelőtt és legfőképpen nem minősítgetett. A kormány nem mondta azt, hogy íme, itt az egyértelmű statisztikai bizonyíték, hogy melyik a jobb, melyik a rosszabb. És ne felejtsük, hogy az arányszámok százezer főre vonatkoznak. A százezerből egy és a harminckettő között gyakorlatilag lényegtelen a különbség! És ezt a különbséget annyi minden eltüntetheti – például az oltottak életkorának, rizikófaktorainak (a túlsúlytól a cukorbetegségen át a magas vérnyomásig) és veszélyeztetettségének (netán a frontvonalban szolgáló egészségügyi dolgozó, vagy egyszerűen csak nem volt módja home office-ra) különbségei. De ennek feltárása idő- és munkaigényes feladat. Olyan tudományos kérdésről van szó, mely csak komoly orvosi-statisztikai felkészültséggel és lehetőség szerint minden fontos adat összegyűjtése után, azok alapos elemzésével válaszolható meg.
A kormány nem tudományos szervezet és az általa közzétett adatok nem tudományos célt szolgálnak. Annak bizonyítására szolgáltak, hogy a vakcinák által nyújtott védelem ha nem is száz, de bőven 99 százalékos.
A 273-as esetszám elég kicsi ahhoz, hogy orvosstatisztikusok majdan sok hónapos vizsgálódásaik során egyesével nézzék át a haláleseteket és úgy keressék az okokat. Mire vizsgálódásaik végére érnek – legkorábban bő egy év múlva, de inkább 2023-ra –, s tanulmányuk magasan jegyzett, ám csak a kevés hozzáértő által olvasott szaklapban megjelenik, aligha vet majd nagy hullámokat. Ezt a hisztériát, amely megrökönyödésemre még igen felkészült személyeket és testületeket – például az orvosi kamarát – is magával ragadott, s amely a táblázat kapcsán tízmillió statisztikus országává tette hazánkat, tanácsos volna emlékeink legmélyére ásni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!