Ügynökvádról szó sem volt, a Kuruc.info azt írta: „az állambiztonsági nyilvántartó karton önmagában kevés annak megállapításához, hogy valaki állambiztonsági hálózati személyként titkos együttműködést folytatott az állambiztonsági szervekkel.” Az „ügynökvád” kifejezést álságos cikkében a szélsőséges balliberális lakájmédia egyik legundorítóbbja, a Telex.hu nevű heccportál használta, amikor elkezdte tovább görgetni a hírt, amit más hasonszőrű kommunikációs kanálisok is átvettek, immár azzal a sugalmazással, hogy lám-lám, kit is tüntet ki a Fidesz-kormány.
Ám Karikó Katalin tényszerűen tisztázta magát, így a kormányt a kommunista állambiztonsági múlttal összeerőszakolni igyekvő kampánymanőver kipukkadt. Így most az a narratíva, hogy Fidesz-háttérrel akarták lejáratni Karikó Katalint. Kifordítják, befordítják, nem adják fel – a lényeg úgyis az, hogy a köztudatba beleégjen a sosem volt kabátlopási ügy.
És mivel az egyszólamú, egyencsatolt libsi agitprop egyöntetűen veti rá magát csámcsogva erre a témára is, a maga nemében ezt is nyugodtan minősíthetjük egyfajta hálózati tevékenységnek.
Hazudnak reggel, délben meg este. Hazudnak azzal, amit mondanak, hazudnak azzal, amit sugalmaznak, és hazudnak azzal, amit elhallgatnak. Karikó Katalin ügye, mint oly sok hasonló eset, arra világít rá, hogy a kommunista diktatúra állambiztonsági múltja máig feltáratlan: miközben a beszervezettekre, akik sok esetben áldozatok voltak (persze szép számmal akadtak előnyért, pozícióért, pénzért másoknak ártó emberférgek is), időről időre – aljas célzatossággal szelektálva a tények között – fény vetül, a rendszer kiépítői, működtetői, haszonélvezői máig háborítatlanul élik világukat, néha gondos időzítéssel használva a megalvadt struktúrák részét képező kiterjedt kapcsolatrendszerüket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!