A nyugati jólét helyszínein a méregdrága luxusautókat papírfecniként magával sodró áradat látványa szimbolikus tartalmat hordozhat: a természet törvényeivel nem lehet packázni. Brüsszel bürokratáinak a Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény ürügyén megindított kötelezettségszegési eljárása is hasonló figyelmeztetés lehetne. (Velük kapcsolatban a Császár – Franz Beckenbauer – sommásan úgy fogalmazott: „Brüsszelben csak bukott emberek vannak. Ezek mind olyan csődöt mondott politikusok, akiket saját kormányuk is elüldözött. Ez a legnagyobb vesztes egyesülete Európának.”)
A vesztesek egyesületének – az Európai Bizottságnak – a gyermekvédelmi törvényt elmeszelő döntése is valóságos erkölcsi harakiri. Ugyanis minden épeszű embernek tényleg legfőbb kincse a gyerek. Az a politikus, aki az országunk elleni eljárást mégis megszavazta, saját jobbik énjével és a társadalmi többség véleményével került szembe. Még a börtönök világában is a rabtársak megvetésével, vegzálásával kell számolni a gyerekbántalmazás miatt rács mögé került bűnözőnek. Mennyivel hasznosabb lenne, ha a hazánkat 54 oldalon nyakatekert indokokkal fegyelmező bizottság tagjai az ülésezés helyett másként szolgálnák a közjót. Teszem azt, lapátot ragadva részt vehetnének az árvizek okozta károk helyreállításában. Annál inkább is, mert itt az új árhullám, több belgiumi, hollandiai folyó ismét „zúgva, bőgve törte át a gátot…”
Az ártatlan gyermekek befolyásolhatóságára jellemző, hogy egy óvónő elmondása szerint például akármelyik Tom és Jerry rajzfilm levetítése után a kicsinyekből gyakrabban tör ki az agresszió. Önfeledt játék közben abban a hiszemben esnek egymásnak, hogy a másikban nem okoznak kárt, hiszen kalapáccsal fejbe verve a filmbeli figurák is sértetlenül robognak tovább. A kisgyermekeknek a valóság még túlságosan képlékeny fogalom. Aligha tudják helyén kezelni a borostás érzékenyítő nénik meséjét is az egymásba habarodott királyfikról. Az LMBTQ-aktivisták csúnyán összekuszálhatják a nyiladozó kis elméket.
